95053. lajstromszámú szabadalom • Égési turbina
hűtőbordákkal és a tüzelőanyag részére (a5) beömlőnyilásokkal van ellátva, mely utóbbiak (a6) nyílásokon át a hengerekkel közlekednek. A tolattyúk (c5) beeresztő 5 nyílásokkal vannak ellátva. Az égési kamra (gll) beeresztő nyílásokkal van ellátva, melyekkel meghatározott időpontokban az (e) tolattyúkiiak (e6) nyílásai közlekednek. Az expióziókamra 10 továbbá még a (gll) nyílásokkal átellenes, egyoldalú nyomásokat megakadályozó (gl2) kiegyenlítő nyílásokkal is el van ellátva. A stator (h) fedőlemezekkel van ellátva, 15 melyek az éppen munkanyomás alatt álló zsebeket elzárják és megakadályozzák, hogy a gázok, mielőtt energiájukat a zsebeknek át nem adták, közvetlenül a (j) kipuffogócsőbe ne áramoljanak. 20 A turbinát a (k) köpeny veszi körül, amely (kl) légbeeresztő nyílásokkal van ellátva. A levegőmennyiség (k2) tolaty7 tyúval szabályozható. Az egyik rótorrész a (b3) szárnyakkal van ellátva, melyek a 25 rotornak forgatásánál a (kl) nyílásokon át levegőt szívnak be és ezt a nyilak irányában hajtják. Ez a légáramlás nemcsak hűtésre szolgál, hanem a (j) kipuffogó csövön át eltávozó gázoknak kiárain-30 lását is elősegíti. A tolattyúknak külső vége és az ezek mellett levő (1) terek kenőanyagszivatytyúkkal szolgálnak. E célból a hengereket kenővezetékek kötik össze. A kenőanya-35 got a tolat tyúk befelé mozgatásuknál az (11) csészéből az (12) csövön át szívják és a hengereknek egyik oldalán az (1) terekbe hozzák, kifelé mozgatásuknál pedig a hengereknek másik oldalán kifelé 40 nyomják, úgyhogy a kenőanyag állandóan valamennyi hengeren át körfolyamatban van és a hengereket hűti. Az egyik hengerből a kenőanyag az (13) csövön át a (c) forgattyústcngelynck egyik 45 golyóscsapágyahoz, azután pedig a tengelyben levő (14) vezetéken át a másik golyóscsapágyhoz és innen az (15) csövön át vissza a csészéhez jut. A kenőanyagvezetékbe alkalmas helyeken visszacsapó-50 szelepek vannak beiktatva. A köpenyen az (m) tartó van, amelyen a gyn.ijtókész liléket alkalmazzuk. A turbinák működése tekintet nélkül a gyújtás beállítására, stb.-re, a következő: 55 A forgásirányt az 1. ábrán a középen bejelölt ívalakú nyíl jelzi. Feltéve, hogy a dugattyú felső holtpont állásában van, akkor az excentrikus (cl) tárcsa elforgatásánál az (el) görgők süllyednek, mire a tolattyúnak (e5) tüzelőanyagbeeresztő nyí- 60 lásai az (eG) nyílásokkal közlekedésbe jutnak (1. ábra baloldal). A befelé haladó dugattyú ezen nyílásokat szabaddá teszi, úgyhogy a keverék a tolattyútérbe áramlik. Mihelyt a dugattyú a belső holtpont- 65 álláson túlhaladt, az excentrikus tárcsák a görgőket megemelik, aminek következtében a tolattyú az (a6) nyílásokat elzárja (1. ábra felül és jobboldalt). A du -gattyú kifelé menetelénél a tüzelőanyag- 70 keveréket a tolattyútérben komprimál ja, a (g2) szelepet nyitja és a keveréket a (glO) explózióskamrába átnyomja, ahol a (g'7) gyújtógyertya felrobbantja. Az excentrikus tárcsáknak továbbforgatásakö- 75 vetkeztében a tolattyú ismét befelé halad és mihelyt az (eG) tolattyúnyílások az explóziókamrának (gll) nyílásai elé kerülnek, az explózigázok azon (b2) zsebekbe lépnek be, melyek éppen a nyílások felé 80 nyitottak és ilyképen a rotort: forgásba hozzák. Egyidejűleg a tüzelőanyagbeeresztő nyílások is kinyílnak. A zsebeknek kiürülése megkezdődik, mihelyt a (li) lemezeknek végére jutnak; a kipuffogó 85 gázok ekkor a statorház körüli szabad térbe jutnak, ahonnan a (j) kipuffogó vezetéken át kiáramlanak. Ezen munkamenetek folytonosan ismétlődnek és mindegyik hengernél ugyanazok. Természetes. 90 hogyr a berendezés olyan lehet, hogy csak egyetlen, vagy több zseb veszi át az expandáló gázoknak nyomását, valamint hogy a zsebeknek alakja is a, körülményeknek megfelelően kiképezhető. 95 Az expandáló gázoknak lökőliatását a 3. ábrán berajzolt nyilak jelölik, amiből kitűnik, hogy a nyomóhatás a szimmétriasíklioz hegyesszög alatt és lényegében a rotornak forgásirányában megy io végbe. Ennek következtében állandó nyomásegymásután lép fel, mivel a zsebeknek hatásai összeadódnak. Alkalmazhatunk csak egy7 vagy háromnál több hengert is, IC Folyékony, olajszerű tüzelőanyagok részére való kivitelnél (4. ábra) a szerkezet és működési mód majdnem ugyanaz, mint a gázalakú tüzelőanyagokhoz való kiviteleknél, azzal a különbséggel, hogy a sze- íj lep elmarad és helyette a tolattyúban (n) nyílások vannak, amelyeken át az égési kamrába levegőt vezetünk be. A tüzelőanyag az (o) fúvókán át a szokásos módon jut az explózióskamrába. Mikor a to- 1 lattyú befelé megy, az explóziógázok a (glO) explóziókamrából a (gll) nyílásokon
