95044. lajstromszámú szabadalom • Gyümölcsszedő

Meg-jelent 1929. évi december hó ííl-éu. MAGYAR KIRÁLYI jKp[gE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95044. SZÁM. — X/g. OSZTÁLY. Gyümölcsleszedő. Socher Károly főhercegi tisztviselő Magyaróvár. Pótszabadalom a 93689. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1927. évi január hó 28-ika. Jelen pótszabadalmi bejelentés tárgya a 93689. lajstromszámú törzsszabadalom­ban védett gyümölcsleszedőnek javítása, illetve tökéletesítése. A törzsszabadalom­, ban védett gyümölcsleszedő két közpon­tosán egymásba illeszkedő és egymáshoz képest elforgatható hengergyűrűből áll, melyeknek felső részén a sokélű nyíró­szerszámok vannak kiképezve. A nyíró-i szerszámok tudvalevőleg akkor működ­nek jól és megbízhatóan, ha a nyíró élek köz hagyása nélkül egymásra pontosan felfekszenek. Mihelyt a nyíróélek között köz van, úgy a működés tökéletlen lesz, , mivel a nyírandó tárgy a nyírószerszá­mok közé könnyen beszorúl. A kifogásta­lan működés szempontjából tehát feltét­lenül szükséges, hogy a törzsszabadalom szerinti hengerek nyíró felületei egy­másra pontosan fel legyenek csiszolva. Tudvalevő azonban, hogy hengerfelüle­teknek pontos felcsiszolása majdnem lehe­tetlen feladat, mivel a csiszolás folytán a hengerfelületek között lévő minimális köz csak nagyobbá válhatik. A törzssza­badalmi bejelentés tárgya tehát kezdettől fogva abszolút tökéletességre el nem készíthető, viszont a használat okozta kcpás folytán természetszerűleg folyton romlik és a nyírószerszámok működése a kopás okozta hézag növekedése folytán állandóan rosszabbodik, amely rosszab­bodást még lényegesen sietteti azon kö­rülmény, hogy a köz növekedésével az elnyírandó szárak a nyírószerszámok közé beékelődnek és ezáltal azokat defor­málják. Mind e hátrányokat a találmány azál­tal küszöböli ki, hogy a nyírószerveket nem hengeres gyűrű felületen, hanem 40 • kúposgyűrűfelületeken képezi ki, amiál­tal fenti hátrányok tökéletesen kiküszö­böltetnek és egyfelől a nyírószerveknek pontos felcsiszolása, másfelől pedig a kopás okozta hézag eltüntetése lehetsé- 45 gessé válik. A rajzon a találmánynak, ill. javítás­nak egyik példaképem kiviteli alakja lát­ható, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzel- 50 bető: az 1. ábra a teljes gyümölcsleszedőnek vázlatos képét mutatja, a Í'J. ábra a gyümölcsleszedő kúpos gyű­rűin. át eszközölt metszet, míg a 55 3—4. ábrák az állító, ill. szabályozó szerkezetet metszetben és nézetben, na­gyobb léptékben mutatják. Míg tehát a törzsszabadalomnál az (5, 6) nyírószerveket hordó (3, 4) gyűrűk 60 hengeresek voltak, addig jelen javítás szerint e két (3, 4) gyűrű kúpfelület alak­jában van kiképezve, miáltal azok ponto­san felcsiszolhatók és pontosan illeszked­nek, a kopás okozta hézagok pedig a kúp- 65 felület alakú gyűrűknek egymáshoz ké­pest való tengelyirányú elállítása által megszüntethető. E kúpos (3, 4) gyűrűknek viszonylagos elállítása és mindenkori beállított hely- 70 zetükben való rögzítése többféleképen történhetik. A rajzon bemutatott példa­képem kiviteli alaknál azon (c) csap, (mely a törzsszabadalomban szereplő (10) csapnak felel meg), amely a (4) gyűrűnek 75 (9) hosszrésében vezetődik, a (3) gyűrű­höz nem szilárdan, hanem ahhoz képest alkotó irányban elállíthatóan van kiké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom