95039. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus sebességváltómű

0Í Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95039. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Hidraulikus sebességváltómű. Rosén Gusztáv Fredrik Konrád igazgató Kalmar (Svédország-). A bejelentés napja 1926. évi november hó 8-ika. Svédországi elsőbbsége 1925. évi november hó 7-ike. Hidraulikus kapcsolásoknál és áttételeknél, amelyek erőnek valamely periodikusan változó forgatónyomatékkal bíró motorral, pl. égési erőgépről vagy gőz-5 gépről nagyobb mozgó tömegre, pl. vasúti kocsira, hengerműre vagy máseffélékre való átvitelére használnak, a folyadéknyomás a mótor forgatónyomatékával változik és pedig ugyanabban a mérték.0 ben, mint a forgatónyomaték, abban az esetben, lia a mótor lendkereke aránylag kis tömegű, vagy tehetetlenségi nyomatéka kicsiny a hajtóművel hajtandó tömegek tehetetlenségi nyomatékához vi-5 szonyítva. Ez onnét ered, hogy a hajtófolyadék gyakorlati szempontból összenyomhatatlan és a hidraulikus kapcsolás ennek folytán szilárd, nem rugalmas összeköttető tés gyanánt hat a hajtómotor és a hajtott tömeg között. A motoron levő lendkerék ebben az esetben többé vagy kevésbbé működésen kívül van helyezve, mert nincs módjában, hogy szögsebességének perio>5 dikus változtatása útján erőt abszorbeáljon vagy leadjon a változó forgatónyomaték kiegyenlítésére. Azok a nyomásváltozások, amelyek ilyen módon folyadékban előállanak, na-10 gyon tetemesek. Ennek következtében pl. égési erőgépeknél a maximális forgatónyomaték a munkaperiodus egy része alatt gyakran 4—5-szöröse a hasznos középnyomatéknak, míg a periódus egy !5 másik része alatt nulla, sőt negatív is lehet. Világos, hogy nem lehet előnyös, ha a folyadéknyomást hidraulikus erőáttételekben ilyen módon változni hagyjuk. A készülék szerkezeti részeit ebben az eset- 40 ben szilárdság szempontjából a maximális folyadéknyomásra kell számítani és az egész szerkezet egyáltalában nem kívánatos mértékű rezgéseknek és változó nyomási igénybevételeknek van alávetve. 45 A találmány célja a fent ismertetett hátrányok kiküszöbölése és lényegileg abban áll, hogy a nyomóvezetékben a szivattyú és a hidraulikus kapcsolás motorja között megfelelő módon megterhelt 50 cs túlnyomásnál engedékeny készülék, pl. rugóval terhelt dugattyú, membrán vagy másefféle van elrendezve, amely lehetővé teszi, hogy az említett vezetékben rövidebb időszakaszok alatt bizonyos folya- 55 dékmennyiség gyűljön össze, illetve adassék le, úgyhogy a hajtómotor lendítőtömege megkapja azt a periodikus egyenlőtlenséget, amely szükséges, hogy az erőakkumulátor gyanánt szolgáljon, miáltal 60 a folyadéknyomás aránylag állandó marad. Hasonló kiegyenlítőkészüléket rendezhetünk el célszerűen a szívó vezetékben is a szivattyú és a. mótor között, úgyhogy ugyanaz alatt az idő alatt, amikor a 65 nyomóvezeték túlnyomásnál egy bizonyos folyadékmennyiséget akkumulál, a szívóvezeték ugyanezt a folyadékmennyiséget a szivattyúhoz szállítja. Ezt a két kiegyenlítőkészüléket továbbá célszerűen 70 egymással mechanikai úton összeköthetjük, úgyhogy az egyidejű hatás biztonsággal létrejön. Ezenkívül egy és ugyanazon kiegyenlítőkészüléket úgy a nyomóvezeték, mint a szívó vezeték számára is 75 felhasználhatjuk, ha az említett vezetéke-