95019. lajstromszámú szabadalom • A nedvességet és folyékony tápanyagokat a föld felszine alatt bevezető talajnedvesítő és talajfeljavító eljárás és berendezés

0Í Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI JfiBB

B SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95019. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. A nedvességet és folyékony tápanyagokat a föld felszíne alatt bevezető talajnedvesítő és talajfeljavitó eljárás és berendezés Ifj. Kálmán István gőzmalomüzemvezető Túra. A bejelentés napja 1927. évi május hó 4-ike. Eddigelé a talajnedvesítést öntözéssel és legújabb időben porlasztással végezték. A porlasztás céljának igen jól megfelel, igen nagy hátránya azonban, hogy üzemköltsége 5 igen nagy. A nagy üzemköltség abban leli magyarázatát, hogy egyfelől a porlasztáshoz nagy, kb. 4—5 légkörnyomás szükséges, hogy továbbá a porlasztás igen nagy folyadékpazarlással jár, mivel a fo-10 lyadéknak nagy része porlasztás közben elpárolog, még mielőtt a talajhoz juthatott volna, a folyadéknak további nagy része pedig akkor párolog el, midőn a nap heve által átmelegedett talajra hull. A tapaszta-15 lat azt mutatja, hogy a szétporlasztott folyadéknak legfeljebb 10—20°/o-a szolgál a tulajdonképeni talajnedvesítésre. A találmány szerinti eljárás és berendezés e hátrányokat kiküszöböli és lényegé-20 ben abban áll, liog'y az eddigi öntözési eljárásoktól eltérően, a folyadékot nem fölülről lefelé juttatja a termőföldbe, hanem alulról fölfelé, vagyis olykép, hogy a folyadékot a növényzet gyökerének mély!5 ségében, közvetlenül a talajba vezetjük be, ahonnan az hajcsövesség útján, minden párolgási veszteség nélkül, felfelé szivárog. Ez eljárás gyakoriali keresztülvitele céljából a földbe, a növényzet gyökerének mély:0 ségében, csőhálózatot helyezünk el, melybe a talaj felszíne felett elrendezett víztarlányból vizet vezetünk. A földben elrendezett csőhálózatot olykép képezzük ki, hogy abból a víz csak 5 lassú szivárgás útján juthasson, a talajba. Ezt vagy azáltal érjük el, hogy a cső anyagául likacsos vízáteresztő anyagot alkalmazzunk, amelyen át a víz a csőben uralkodó nyomás hatására a talajba lassan átszivárog, vagy pedig készíthetjük a cső- 40 veket vízáthatlan anyagból, pl. öntöttvasból, mikor is a csőfalakat számos apró lyukkal látjuk el. Likacsos, nedváteresztő anyag gyanánt az égetett agyag és ehhez hasonló kerámiai anyagok jöhetnek tekin- 45 tetbe. A találmány szerinti eljárással a talaj feljavítását is igen tökéletesen végezhetjük, ha az öntöző vízbe a talajfeljavító anyagokat oldott állapotban visszük be. 50 A találmány szerinti berendezés még arra is felhasználható, hogy túlnedves időjárás esetén a talajt a felesleges vizétől megszabadítsa és mintegy lecsapolja, mely célból nem kell egyebet tenni, minthogy a 55 csőhálózatot a víztartány helyett azon kúttal hozzuk kapcsolatba, amelyből rendesen az öntözéshez szükséges vizet merítjük. Különös előnye a találmánynak, hogy keresztülvitelére aránylag kis nyomások ele- 60 gendők, úgyhogy a nagy vízmegtakarításon kívül az aránylag alacsony nyomásszükséglet folytán is nagy energiamegtakarítás érhető el és így az egész berendezés üzeimbentartásához aránylag csekély 65 lóerőszámú mótor is elegendő. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, vázlatos kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. 70 1. ábra a berendezésnek vázlatos függélyes metszetét, a 2. ábra pedig az 1. ábrához tartozó felülnézetet tünteti fel. A (b) kútakna felett, vagy annak köz- 75 vetlen közelében az (f) víztartány van elrendezve, amelybe a (c) xnótorszivattyú a vizet a kútaknából (d, e) csövek útján