94989. lajstromszámú szabadalom • Tehermentesített szelep

— 2 — szelapdugattyú alsó oldalát terheli és amelyet az alábbiakban felhajtónyomásnak fogunk nevezni. A gőznyomás az (5) ellennyomókamrá-5 ban 0-értékig csökken, amikor az orsó emelkedésénél a (4) segédszelep megnyitása után még a gőzbeáramlás is a (14) fojtótest által a teljes megszakításig fokozatosan lefojtatik. A gőznyomás 0-ér-10 tékig való süllyedésével azonban a főszelep összsúlya is az önsúlyra csökken. A (18) főszelepdugattyú felhajtó nyomása, természetesen az orsó emelkedésével nem változik, minthogy amellett a gőznyomás 15 a gőztápvezetékben változatlan marad. Nagysága tehát csak a (18) dugattyú alsó felületének nagyságától függ, amelyet a (13) tér gőznyomása terhel. Ez a felület azonban tetszőlegesen méretezhető. Tehát 20 oly nagyra választható, hogy a felhajtó • nyomás csaknem, vagy teljesen egyenlő a főszelep önsúlyával, de viszont oly nagyra is választható, hogy a felhajtónyomás nagyobb legyen az önsúlynál. 25 A felhajtónyomásnak a szelep önsúlyával való kiegyenlítődésénél a főszelep az ellennyomókamrába való gőzbeáramlás megszakítása után az orsó mechanikai közreműködése folytán záróh elyzetéből 30 könnyen felemelhető. Ha azonban a felhajtónyomás nagyobb az összsúlynál, akkor a főszelep a felhajtónyomás nyomás többlete által már megnyittatik, mielőtt még az ellennyomó-35 kamrába való frissgőzbeáramlás a teljes megszakításig csökkent volna. A főszelep tehát ekkor önműködően nyílik. Az a gőz, amely a főszelep mozgásának kezdetén a (13) loroő) a (16) főszelepülés 40 alatti résen a (15) gőzelvezetőtérbe áramlik, a nyi törésbe való belépésekor még bizonyos túlnyomási feszültséggel bír, amely magában véve elegendő volna, hogy a főszeleppel nem kívánatos, felfelé irá-45 nyúló gyorsulást közöljön. Ez a túlfeszültség azonban mindjárt a főszelep mozgása kezdetén ismét eltűnik, minthogy a főszelepülés alatti nyitórés felülete a fősze lep egész nyitolökete folyamán gyorsab-50 ban növekedik, mint azon nyílás felülete, amelyen keresztül a gőz a (13) térből a nyitórés felé áramlik. A főszelep nyitólö kete tehát a főszelep mechanikai és önműködő nyitása alkalmával a nyitórésen 55 kiáramló gőzáram által való gyorsítás nélkül megy végbe. Nem szorul további magyarázatra, hogy a főszelepnek tehát a mechnikai nyitásnál mindig ugyanazon sebességgel kell mozognia, mint az orsónak. 60 A főszelepnek azonban az önműködő nyitás után is mindig az orsóval azonos sebességgel kell mozognia. Ha ugyanis a főszelep emellett az orsóhoz képest előre sietne, akkor eltávolodik a (14) fojtótest- 65 tői. A fojtótest és a (11) hézag pereme közötti rés, amelyen keresztül a (9) kamra a főszelep önműködő nyitásakor még közlekedik az (5) ellennyomókamrával, ilykép az előresietés folytán azonnal bő- 70 vülne. A résnek minden bővülése azonban maga után von ja az ellennyomókamrába való azonnali gőzbeáramlást. De a gőzbeáramlás növekedése növeli az összsúlyt és csökkenti ezáltal a felhajtónyomás 75 nyomástöbbletét. A főszelep sebessége tehát azonnal lefékeztetnék. Ellenben a főszelep visszamaradása az orsóhoz képest szűkíti a közlekedő rést, csökkenti tehát az összsúlyt és ezáltal növeli a felhajtó- 80 nyomás túlsúlyát. A főszelep sebessége tehát azonnal gyorsul. Az orsólöket megszakítása után a főszelep még azon nem mérhető rövid úthosszon mozog tovább, amely szükséges az 85 ellennyomókamrába vivő közlekedő résnek addig való bővítésére, míg csak az. összsúly az ellennyomókamra gőznyomásának mérhetetlen csekély növelése által a felhajtónyomással ki nem egyenlítte- 90 tett. Gyakorlatilag a főszelep mozgása mindig az orsólöket megszakításával fejeződik be. Az ily módon megállapított főszelep mindadig megmarad teljesen mozdulatla- 95 nul egyensúlyi helyzetében, míg az orsónak egy újabb mozgása a főszelepre ható kétféle erő közötti egyensúlyi állapotot meg nem zavarja. Ha azután az orsót tovább felfelé mozgatjuk, akkor 101 ezáltal az ellennyomókamrába vivő összekötőcsatorna azonnal jobban lefojtatik. Az összsúly tehát csökken és azonnal a felhajtónyomásban erőtöbbletet létesít, amely azután a főszele- 10 pet ismét az orsó sebességével ugyancsak tovább felfelé mozgatja. Ha az orsó a nyitótokét megszakítása után lefelé mozgattatik, akkor a (14) fojtótest eltávolodik az átáramlóhézag peremétől. A bővült 11 közlekedőrésen át azonnal több gőz áramlik az ellennyomókamrába és az összsúly ekkor nagyobb lesz a felhajtónyomásnál. Az összsúlynak a felhajtónyomás feletti túlsúlya azonban a főszelepet azonnal az 11 orsó sebességével lefelé hajtja. Az orsólöket megszakításánál a főszelep ezen