94985. lajstromszámú szabadalom • Esőztető berendezés

A rajz néhány kiviteli példát mutat és pedig az 1. ábra hosszmetszetet, a 2. ábra felülnézetet. 5 Ezen ábrákban (1) a forgó fúvóka, amelybe a vizet az álló csövön át vezetjük. A fúvókából kilépő vízsugár a. (3) szárnykereket forgatja, amely a (-1) forgó tuvókafejben van ágyazva és az (5) kettős 10 csigára dolgozik; a második csigakenék az álló (2) csövön van megerősítve. A (3) szárnykerék forgatása által a (4) fúvókafej lassan forog a (2) cső körül, a. vízsugár tehát a talajon körfelületen oszolnék el. 15 A találmány értelmében azonban négyszögalakú esőzitetés céljából a sugár hajítási távolságát azáltal befolyásoljuk, hogy abba. a (6) csövön át levegőt vezetünk, amelynek mennyiségét a (7) csap segélyé-20 vei szabályozzuk. A (7) csappal a (8) emeltyű van összekötve, amelyet a (10) kényszerpályán futó (9) görgő vezérel. A görgőt (11) rúgó terheli. Mint a 2. ábrából látható, a (10) pálya közel négyszögalakú. 25 A rajzolt helyzetben a levegőbeömlést a (7) csap teljesen nyitja, úgyhogy a sugár szélesebb és a hajítási távolság a levegőbevezetés következtében lényegesen kisebb. Minél tovább fordul el a fúvóka, an-> S0 nál kevesebb lesz a, bevezetett levegő és annál nagyobb a hajítási távolság. Legkülső pontja a kényszerpálya alakjának megfelelőleg egy egyenesen vándorol, amely a négyszög egyik oldalát képezi. A 35 hajítási távolság növelésével a (3) szárnykerék megtöltése is csökkenik, úgyhogy ez lassabban forog, ugyanazon szögegységre tehát nagyobb vízmennyiség esik. Ez a vízmennyiség viszont az átló irányá-40 ba;n nagyobb felületen oszlik el, úgyhogy végeredményben ,a felületegységre eső víz mennyisége állandó marad. A tapasztalat azt mutatta, hogy a négyszög belsejére is elegendő víz esik, dacára annak, 45 hogy a hajítási távolság az átló irányában nagyobb, mint- a radiális irányban. Ez különösen akkor látható, ha a sugarat elegendő nyomással vetjük, úgyhogy szétporlódik. A belső felület öntözésére azon-50 ban még egy külön fúvókát is alkalmazhatunk, amely kisebb távolságra dolgozik. Több ily fúvókat is alkalmazhatunk. Az általuk vetített sugarakat ugyanúgy szabályozhatjuk, mint azt fent leírtuk. 55 Az 1. és 2. ábrákbeli kiviteli alaknál a szögsebességet a szárnykerék megtöltésének változtatása által szabályozzuk, amely töltés viszont a sugár irányítása, közben változik. A találmány szerint azonban magái a száraykereket is eltolhatjuk a 60 sugárral szemben, p. o. emelés, vagy sülylyesztés által; ezt a mozgást kényszerűvé tehetjük azáltal, hogy a szárnykereket a sugár hajítási távolságát befolyásoló szervekkel kötjük össze. IIy kivitelt mutat a 65 3. ábra. Az 1. és 2. ábráknak megfelelő részeket ugyanazon jelekkel jelöltük. A fúvóka vázolt helyzetében az átló irányában vetít. A (7) csap tehát- zárva van és a csigában ék és horony segélyével vezetett (3) 70 szárnykerék a sugarat nagyvészben már elhagyta, úgyhogy kisebb fordulatszámmal jár, mintha a szaggatva, jelölt helyzetben állana, amely a rövid hajítási távolságnak felel meg. 75 A (6) csövön át nyomás alatt álló levegőt vezethetünk a sugárba, ha a (6) eső nyílását közel helyezzük a fúvóka nyílásához, vagy az utóbbit megfelelő módon, p. o. injektorszerűen képezzük ki, akkor a go víz maga szívja be a levegőt. Ilyen kivi-i telű fúvókákat mutatnak a 4. és 5. ábrák. A 4. ábrabeli kivitelnél a csőkeresztmetszet (12)-nél a Venturi-csőhöz hasonlóan szűkítve van, úgyhogy e helyen depresz- 85 szió keletkezik, amely a (6) csőből levegőt szív. Az 5. ábrabeli kivitelnél a forgó fúvókáiba egy injektorszerűen ható, szaggatva ábrázolt (13) test nyúlik, amely a (14) helyen depressziót létesít; a csőfal a 90 példában négy (15) furattal van ellátva;, amelyeken át a kiillég a fúvókába hatolhat. A forgó fúvóka a levegőt automatikusan szabályozza azáltal, hogy alsó felülete térbeli (16) görbe felület; a beszívott leve- 95 gőmennyiséget a (17) gyűrűalakú tolatytyúval szabályozhatjuk. Az injelctorszerűen ható test alkalmazása miatt a tömítést megtakarítjuk, úgyhogy a fúvóka minimális ellenállással forgatható. 101 Ahelyett, hogy a hajítási távolságot levegő bevezetése által változtatnék, segédvízsugarakat is alkalmazhatunk, p. o. a 6. ábrában feltüntetett módon. Itt a fúvóka (1) száj nyitásával koncentrikusan i0i egy második (18) .fúvóka,szájnyílás van elrendezve, úgyhogy a kettő között vízsugár bocsátható át, amely az (1) főfúvóka sugarát kitéríti. Ezt a segédvízsugarat p. o. u. a. vezetékből vehetjük, mint a fő- m sugarat és erősségét a fent leírt módon szabályozhatjuk. A találmány szerinti készülékkel nagykiterjedésű, négyszögletesalakú földeket öntözhetünk, mert csupán egy, vagy csak 11 kevés fúvóka alkalmazása miatt, csekély súrlódás mellett nagy hajítási távolságokat érhetünk el. A kényszerpálya alakja-