94979. lajstromszámú szabadalom • Áthúzótű

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94919. SZÁM. — Xl/f. OSZTÁLY. Áthúzótű. Polliig- Jenő kereskedő Solingeii. A bejelentés napja 1927. évi május hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 28 ika. A bejelentés tárgya olyan áthúzótükre vo­natkozik, melyeket mészárosüzemekben a sonkák, oldalas szalonnák stb. felakasztásá­hoz szükséges spárgafonalak áthúzásához 5 használnak. Ezideig az ilyen célra használt áthúzótűk egyszerű egyenes tűk voltak, me­lyek előli végén zárt tűlyuk volt kiképezve, míg hátsóvégük fogantyúval volt ellátva. Midőn az ilyen tűt a szalonnán vagy húson 10 áthúzzuk, a húsrészecskék a zárt tűlyukba belényomulnak, úgyhogy a spárgát vagy fonalat nehéz befűzni, különösen, ha a munkás keze nedves. Minthogy a tűnek a húson való átvezetése bizonyos erőt igé-15 nyel, egyenes tű esetén a kéz könnyen megsérülhet. Tehát egy fogantyúszerű rész kiképzése is szükséges, melyen a tenyér megfekszik. A kívánalomnak a találmány tárgya szerinti tű oly módon felel meg, 20 hogy a tű kampószerű fűzőnyílással kiké­pezett hátsó része le van hajlítva és ke­resztmetszete irányában ki van szélesítve. Hajlítottvégű tűk ugyan már ismerete­sek, azonban ezek a hajlított végek hegye-25 sen vagy éles szélekkel vannak kiképezve, úgyhogy a kezet megsérthetik. Ha azon­ban a lehajlított vég ki van szélesítve, akkor az áthúzásnál a tű a tenyérre simán megfekszik. A tűlyuk azonkívül két szárral 30 van ellátva, melyeknek egyike a másik szár csúcsán túl nyúlik. Ezen kiképzés által eléretik, hogy az áthúzásnál a hús nem akad meg a kampószerű tűlyukban, hanem a kinyúló szár segélyével a lyuk 35 csúcsán átvezetődik. A találmány tárgyának egy kiviteli alakja a csatolt rajzon van feltüntetve. Az 1. ábra a tű elölnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint. 40 A (b) tű előli (a) része ki van hegyezve, míg hátsó (c) része ívalakúan meg van haj­lítva. A meghajlított vég kifelé ki van szélesítve s legszélesebb részén egy nyi­tott (d) fűzőlyuk van kiképezve, melybe 45 a fonál behúzható. A nyitott (d) fűzőlyuk körül két (e) és (f) szár van kiképezve. Az (e) szár hajlított (g) csúccsal van el­látva, míg az (f) szár a (g) csúcs fölött (x) távolsággal felfelé van vezetve. 50 A tű használata a következő: A tűt hátsó részén olymódon fogjuk meg, hogy a hajlított vég a tenyéren meg­feküdjék, azután a tűt a sonkán áthúzzuk, azonban csak annyira, hogy a hajlított rész 55 még kiálljon, ekkor a szálat belehelyezzük a (d) tűlyukba és a tűt a behúzott fonállal együtt a sonkán teljesen keresztülhúzzuk. Szabadalmi igények: ' 1. Áthúzótű, jellemezve azáltal, hogy 60 kampószerű tűlyukkal bíró hátsó haj­lított (c) vége keresztmetszete irányá­ban kifelé növekedoen ki van széle­sítve. 2. Az 1. igénypont szerinti tű egy fogana- 65 tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tűlyuk két szárral van ellátva, melyek közül az egyik a másik szár csúcsán túl múlik. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom