94959. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolófej önműködő vasúti kapcsolókhoz

Az la—le. ábrákban az (S) felület a fej (m—m) vertikális hosszanti középsíkjának egyik oldaláról a másikra átmegy és ahhoz rézsútosan áll, elülső része pedig a 5 (Vo) csúcsot határolja. A felület középső részében a fej vertikális hosszanti (m—m) középsíkján átnyúló (N) orral van ellátva, e mögött pedig a másik fej megfelelő or­rának felvételére szolgáló pihenővel. Az 10 orrot többek közt egy sík (v) felület is ha­tárolja, amely a másik fej orrának meg­felelő sík felületére felfekve, a vonóerő átvitelére szolgál. Az (S) felülettől oldalt, ahhoz csatlakoznak a vonóerő irányára 15 merőlegesen álló (I!) és (T) homlokf el ille­tek, amelyek 'épen vertikális elrendezé­sük következtében a fejek kölcsönös tere lésében nem vesznek részt, a zári kapcso­lóban azonban, a szembenfekvő fej meg 20 felelő homlokfelületeire felfekve, az üt­közőerőket átviszik. Ezen (R) és (T) felü­letek továbbá igen csekély holtjáték mel­lett biztosítják a fejek könnyű össze- és széthaladását. A felső (Vo) csúcs hátsó 25 részéi nagyobb tömeggel képeztük ki és ott rendeztük el a rugóerő behatása, alatt álló (B) kapcsolótüsiköt, amely a másik fej megfelelő (P) hengeres furatába fogva a kapcsoló záródását biztosítja. Az első 80 (Vu) csúcsot két (h') és d') felület alkotj:i, melyek közül a (h') felület a horizontális hosszanti középsíkhoz rézsútosan áll és .a két fej magassági differenciáját egyenlíti ki, míg az (1') felület a fej vertikális hosz-35 szanti középsík já.hoz rézsútosan áll de ahhoz ellenkező értelemben hajlik mint az (S) felület, tehát azokat az oldaldiffe­renciákat egyenlíti ki, amelyeket az (S) felület nem egyenlíthet ki. A leírt felüle-40 tekén kívül a kapcsolófej még egy terelő­felülettel van ellátva, amelynek feladata, hogy a fejeket az egymásbahnladá.s utolsó fázisában az (N) orrok egymás mögé kap­csolódásának értelmében vezesse. Ezt a 45 felületet a fej tetszőleges részén helyez­hetjük el és e célra több felületet is alkal­mazhatunk. E felület, illetőleg felületek, melyeket a következőkben végső terelésre szolgáló felületeknek nevezünk, a fejek 50 minden összehal a cl ás a alkalmával működ­nek, tekintet nélkül arra, hogy a fejek között volt-e magassági, vagy oldaldiffe­rencia vagy sem, .mert- a fejeknek az axiá­lis irányból az orrszélességgel, az összeha-55 ladás alkalmával ki kell tériiiök. liogy azután -az orrok egymás mögé foghassa­nak. Az Ja—lc. ábrákban bemutatott vál­tozatnál e célra szolgál az (e) felület, amely az alsó (Vu) csúcs (!') felületsávjá­hoz, annak tövében csatlakozik. Ezen (e) 60 felületet célszerűen az (N) orr azon felü­letéhez állítjuk párhuzamosan, amely a vonóerő átvitelében részt vesz. A felső (Vo) csúcshoz oldalt járulékos (t) terelő­szerv van elrendezve, amely a fej terelő- 65 képességét növeli. A 2a—2b. ábrákbeli változat az la—lc. ábrákbeli változattól csak abban külön­bözik, hogy a fejek végső terelésére szol­gáló (e) felület az (N) orr egy kimetszése- 70 ben. a (K) konsolon van kiképezve. Úgy az la—le. ábrabeli változatnál, mint a 2a—2b. ábrabeli változatnál is, az (e) felü­let a vertikális hosszanti közópsík egyik oldaláról a másikra átmegy. Az utóbbi 75 változatnál az orr két (NI) és (N2) rész­ből áll. Az (e) felületet az orr megszakítása nélkül, az orr alsó vagy felső végén is ki­képezhetjük. A találmány szerint az (e) felület mindenkor úgy van elrendezve, 80 hogy az (S) felület, amely a felső csúcsot határolja, valamint az orrot is képezi és az (e) felület a vertikális hosszanti közép­síkhoz ellentétes értelomben hajolnak és e sík egyik oldaláról a másikra átmennek. 85 További változatot mutatnak a 3a.—3c. ábrák, amelyekben az (e) felület ugyan­csak mint az (1') felületsáv folytatása van kiképezve, de hátrább fekszik, mint az 3a—lc. ábrákbeli kivitelnél. E fejen még 90 további járulékos (fl) és (Í2) terelőfeliile­tek vannak kiképezve, amelyeik a fejek kölcsönös terelési viszonyainak javítására szolgálnak. Mindkét felület kétoldalt me­rőlegesen áll a függőleges hosszanti kö- 95 zépsíkra, de egymással ellentétes értelem­ben hajlik a vízszintes hosszanti középsík­hoz. Az (fl) felület a. (Vo) csúcs alsó ré­szén, a (í'2) felület a fej pihenőjében van kiképezve. Az (fl) felület a csúcson kívül io( átterjed még az oldalsó (p) terelőnyúl­ványra, amelv ekként az (fl) felület meg­hosszabbítását képezi. Ezzel a kivi tel le1 tovább növeltük a fej terelőképességét, A 4a—4c. ábrákban feltüntetett változat 10; ugyancsak el van látva egy oldalsó, felfelé nyúló (p) terelőnyúlvánnyal, amelynek iilsó (fl) felülete a (Vo) csúcsra is átterjed és amely szintén a terelőképesség növelé­sére szolgál. A végső terelésre szolgáló (e) n( felület a (Vu) alsó csúcs tövében van ki­képezve, úgyhogy a vertikális hosszanti köziépsík egyik oldaláról a másikra át­megy és az (N) orron oldalirányban, túl­nyúlik. Az alsó (Vu) csúcs aránylag szé- ll! les töve felső részén egy (11) felülettel vau ellátva. Az (N) orrot az (S) felületen különféle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom