94943. lajstromszámú szabadalom • Készülék hangok felvételére és visszaadására
szerűen sugárirányban állanak ki a (7) rész kerületéből és alkalmas módon, például szegecselés, helyi hegesztés vagy ragasztás útján a hanglemez egyik ki-5 emelkedésének széléhez vannak erősítve. Az összekötő alkatrész tömegének nagyságrendje egyenlő a rezgő lemez tömegével; mindakettő 0.18 gr. nagyságrendű. Az (1) tok homloklapjához (9, 9) csa-10 varok segélyével a (10) tartó lemez van erősítve, amely a (11) lemezt hordja. A (11) lemeznek két (12) és (13) karja van, amelyek a hanglemez felé állanak ki. A (12) és (13) karok belső vége (14) és (lő) 15 élekkel van ellátva. A (10) tartó lemez hasítéka ás a (11) lemez karjai között a (17) tűtartó emeltyű vagy kar megy keresztül. A (17) kar felső vége a (6) összekötő alkatrész középponí-20 jávai az U-alakban meghajlított (16) rúgó révén csuklós összeköttetésben áll. A (16) rúgó egyik karja a tűtartó emeltyűben kiképezett horonyba kapaszkodik és másik karja a (6) összekötő alkatrész 25 közepében kiképezett lyukazott bütyökkel áll kapcsolódásban. Ily módon a tűtartó emeltyű az összekötő alkatrésszel engedékeny kapcsolódásban áll. A (17) tűtartó emeltyű alsó vége foglalattal 30 van ellátva és szorító csavart hord, amely a (19) tű rögzítésére szolgál. A (17) tűtartó emeltyű számára a (20) tartó, illetve harántrúd van elrendezve. PJz a rúd előnyösen forgási csapot képez 35 és a (17) tűtartó emeltyűben kiképezett furatba szorosan beleillik. A (20) rúddal ugyanazon furatban a rugalmas (21) rúd van rögzítve, amely a (20) rúddal, illetve forgási csappal párhuzamos. A forgási 40 csap gyanánt szolgáló (20) rúd felső oldalán hornyok vagy kivágások vannak, amelyek a (14) és (15) felfekvési, illetve ágyazási élek felvételére szolgálnak. Az ismertetett kiképzés ós elrendezés mellett 45 a (20) csap a (14, 15) élekkel a rugalmas (21) rúd behatása alatt kapcsolódásban marad. Az említett célból a (21) rúd két vége rigy van elkészítve, hogy azok a forgási csapágy gyanánt szolgáló (22) és 50 (23) csavarok közé való behelyezésük előtt mélyebben fekszenek, mint a rúd középső része. Ha azután a (21) rúd két végét felhajlítjuk, hogy azok a (10) lemezből kiálló (24) és (25) szárnyak furatába csa-55 varolt (22) és (23) ágyazási csavarokba kerüljenek, a (20) forgási csaj) a (14) és (15) ágyazási élekhez szorul. A rugalmas (21) rúd két vége kúpalakú és az ágyazási csavarok kúpos üregekkel vannak ellátva, úgyhogy az ágyazási élekre ható 60 nyomás a (22) és (23) csavarok ki- vagy becsavarása útján nehézség nélkül szabályozható. A forgási csapok lehetséges legkisebb rugalmassága esetén a (21) rugalmas rúdtartó pontjai az ágyazási élek és 65 a (20) forgási csap között fekvő tartópontokkal egy vonalba esnek. A hangszelence hátsó (4) fala karimás nyílással van ellátva, amely a hangkarral és a hangtölcsérrel való összekötíe- 70 tésre szolgál. A (4) hátsó fal belső felülete mélyedésekkel van ellátva, amelyek a hanglemez mélyedéseinek alakja szerint vannak alakítva. Ezeknek a mélyedéseknek lej tősége azonban csökken. Ily 75 módon a hanglemez és a hangszelence hátsó fala között olyan légkamra képződik, amelynek zeg'-zugos keresztmetszete van. A 3., 4. es 5. ábra a találmány tárgyát 80 tevő készülék egy másik kiviteli alakját szemlélteti. Világosabb ábi'ázolás kedvéért az (1) tokrészben el van hagyva. A (17) tűtartó kar itt golyós csapágyakban van forgathatóan ágyazva. Ezek a 85 golyós csapágyak mágneses anyagból való, U-alakú (26) tartókengyelben vannak elrendezve, amely a tokhoz tetszőleges módon van hozzáerősítve. A (17) tűtartó kar felső vége vékony 90 lemezből készül és U-alakú csatornája van. A harangszelence hanglemeze előnyösen alumíniumötvözetből készül és vastagságának nagyságrendje 0.0425 mm. A hanglemez központos bordákkal, illetve bemélye- 95 désekkel van ellátva központos (27) részének merevitese céljából. A hanglemez (28) befogási széle lapos, mimellett a befogási szél és a (27) központos rész között fekvő (29) feliüetrész hullámszerű 100 bemélyedések sorozatával van ellátva, amelyek a központos rész külső mélyedéséhez lényegileg érintő irányban fekszenek. Kitűnt, hogy a bemélyedések ismertetett elrendezése folytán a hanglemez 105 ezen a helyen nagyon rugalmas és csökken a hanglemez ezen szélének azon törekvése, hogy a hangrezgések terjedelmeben fekvő rezgésekkel ráhangzásba jöjjön. 110 A. (17) tűtartó kar felső vége át van hajlítva és villaalakú rugalmas (30) nyúlványa van, amely a hanglemezre derékszög alatt áll. A villaalakú rész a végek közelében a külső oldalon egy-egy ho- 115 i'ounyal van ellátva. A hanglemez (6) összekötő alkatrészt hord, mely azonos módon van kiképezve,