94914. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest

Megjelent 1929. évi december lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94914. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőtest. Klein Andor magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1925. évi október hó 27-ike. Kísérletek azt mutatták, hogy a füstgázok melegét nagyobb mértékben csak oly berendezés segélyével lehet jól kihasználni, amely amellett, hogy nagy fűtőfe-5 lületű, a füstgázokat nem ritkítja meg, a kályha huzatát nem kisebbíti, s a koromlerakódásnak nem kedvez. Ugyanis az ily készülékek rendszerint a felsorolt hibákban szenvednek, melyek kö-10 zül egy is elegendő arra, hogy a készülék felmondja a szolgálatot. Pl. a füstgázok megritkulása azok hőfokát leszállítja s így a fűtőtest kellően fel nem melegedhetik. Ha a fűtőtest a kályha huzatát csök-15 kenti, úgy az elégési folyamat intenzitása csökken és sem a kályha, sem a fűtőtest nem szolgáltathat elegendő meleget. A koromnak erősebb fokú lerakódása pedig ismét a huzatot csökkenti és a füst útját 20 direkt is gátolja és így tovább. A jelen találmány tárgyát képező fűtőtest egyrészt nagy fűtőfelületű, másrészt a füstgázok benne nem ritkulnak meg, a füstáram útjába való bekapcsolása 25 olyan, hogy a kályha huzata nem lesz kisebb, sőt esetleg még növekszik, a korom lerakodása a falakra minimális és az könnyen eltávolítható. Ezen találmány értelmében a fűtőtestek 30 kettős falúak és a füstgázok e két fal közé vezettetnek; mivel a fűtőtestek a füstáram iranyára nézve keresztben állanak, a beáramló füstgázok a fűtőtesteken nem hosszában felfelé, hanem annak egész szé-35 lességében keresztben, köröskörül a falakba ütközve haladnak, miközben melegük túlnyomórészt a falak felvesszik és a környező levegővel közlik. A melegleadás hatását nagy mértékben fokozza, hogy a fűtőtest belső falai által képezett üregen iO át a helyiség levegője akadálytalanul és közvetlenül átáramolhat. A csatolt; rajz 1. ábrája a kettősfalú fűtőtest keresztmetszetét mutatja, ahol az (a, a) falak között (b, b) két lemezbetétet 45 jelöl, melyek a füstnek közvetlenül a falak mellé való vezetésére szolgálnak, a (c, c) rögzítő betétek pedig a külső és belső résznek egymáshoz való állandó helyzetét és szilárdságát biztosítják. A második ábra 50 (2) ugyanezen fűtőtestet hosszmetszetben tünteti fel, ahol (a) a fűtőtest belső üregét jelzi, ahol a levegő átáramlik, (e, e) pedig azon hézagokat, illetve nyílásokat, amelyeken a füstgázok áthaladnak. 55 Természetesen ez az elrendezés, valamint a fűtőtestek alakja is tetszés szerint változtatható, anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. A 3. ábra egy ily kettősfalú fűtőtestek- 60 bői összeállított hőtároló berendezést, mint a találmány egy példaképeni foganatosítás! alakjának metszetét elölnézetben, a 4. ábra ugyanazt oldalnézetben ábrázolja. A kályhából az alsó (f) fűtőtestbe jutó 65 füstgázok ott mindenfelé eloszlanak, anél- . kül, hogy megritkulnának (amit az egymáshoz közel levő falak akadályoznak meg). Ezalatt a széles fűtőtest külső és belső falai a füstgázok tekintélyes részé- 70 vei kerülnek érintkezésbe és azok úgyszólván kénytelenek melegük tekintélyes részét a falaknak és azokon át a levegőnek leadni. A füst ezután a (g) csöveken át a felső (h) fűtőtestbe jut, ahol ugyancsak 75 mindenfelé szétoszlik és a (b) betétek által (4. ábra) a falak mellé vezettetik, miközben ismét nagymennyiségű meleget ad le.