94894. lajstromszámú szabadalom • Golyós malom

vagy korlátolt hasítékok esetében bekövetkezik, miután az anyag ezen folytonos hasíLékokban, állandó mozgásban marad. Az (i) lapátoknak a (g) gyűrűk hordására 5 szolgáló karixnáil vájatokkal látjuk el, hogy a folytonos gyűrűt képező hézagok a karimák által megszakítást ne szenvedjenek. A gyűrűs hézag belépési helye tehát nem torlaszolódhat el, a ferde (i lapátok pe-10 dig a közbenső (h) kamarában szakadatlan továbbítást eszközölnek. A (g) gyűrűknek az előőrlő (b) kamara felé fordított felülete konvex görbületű keresztmetszet helyeit tetőszerííen lerézsell 15 keresztmetszettel is kiképezhelő. a (g gyűrűk és az ezek közötti hézagok pedig a koncentrikus elrendezés helyeit csak közel koncentrikusan is elrendezhetők. A találmány értelmében kiképezett köz-20 benső kamara különös előnye egyszerűsége; ennek ellenére a kamara ezen kiképzése a malom lényegesen kedvezőbb hatását eredményezi. Az új közbenső kamara könnyen alkalmazható minden, már meg-25 lévő malmon és szükség esetén egy malomban több ily közbenső kamara is alkalmazható. Ezen kamara, amint ez az 1. ábrából kitűnik, igen kis teret igényel, úgyhogy a dob hatékony őrlőfelületét gyakorlatilag 30 nem csökkenti. A működési mód a következő: A dob forgatása alkalmával az (a nyíláson beadagolt anyag a dob (b) kamarájában többé-kevésbbé apríttalik. Az eléggé 35 aprított részek a (g) gyűrűk közötti hézagokon át a (d) közbenső kamarába jutnak. Itl az anyag a ferde (i) lapátokra esik, amikor is olymódon oszlik meg, hogy a durvább részek a gyűrűk közelében a 40 magasabb részen fekve maradnak, míg a finom részek a ferde felületen lefelé csúsznak és a (k) fal közelébe jutnak. A dob forgása alkalmával az ilymódon megoszló anyag a kettős (m) kúp fölé jut, majd erre ráesik. Ennek folytán a finomabb anyag 45 a kúpon a dob (1) kamarájába jut, a durvább anyagrészek pedig visszaesnek a (b) kamarába. Szabadalmi irjények: 1. Golyós- vagy cső-malcim az őrleményt 50 egy előőrlő kamarából egy finomra őrlő kamarába átvezető közbenső kamarával, azáltal jellemezve, hogy a(h) közbenső kamarának az előőrlő kamara oldalán lévő falazatát az őrlemény szá- 55 mára a teljes kerület mentén szabad keresztmetszetű átbocsátóhézagokat meghagyó, koncentrikus (g) gyűrűk képezik. 2. Az 1. igényben védett malom foganato- 60 sílási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (g) gyűrűk a (b) előőrlő kamara felé konvex görbületű felülettel vannak kiképezve. 3. Az 1. igényben védett inalom foganato- 65 sítási alakja, jellemezve az aránylag keskeny (h) közbenső kamarában alkalmazott, kúpköpenymeiszelek alakjában kiképezett és a gyűrűs átbocsátóhézagokon áthaladt őrleményt ezen hézagok- 70 tói elterelő, ferde (i') lapátok által (2. és 4. ábra). 1. A 3. igényben védett malom foganalosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a koncentrikus (g) gyűrűk a (li) köz- 75 benső kamarának a finomra őrlő kamara oldalán lévő hátsó (k) falazatával a ferde (i) lapátok révén vannak összekötve. 5. Az 1. és 3. igényben védett malom fo- 80 ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (h) közbenső kamara tengelyvonalában kettős kúpalakú (m) terelőtest van elrendezve, melyet a ferde (i) lapátok hordanak. 85 1 rajzlap melléklettel. Paliíts nyomda. Budapest.