94881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a petroleum, kátránny és másefféle iparok olajainak lepárlására, különösen kenőolajok előállítása céljából
sabb, mint azoké a bomlási termékeké, amelyek ugyanannál a lepárlási hőmérsékletnél képződnek. Az eljárásnál végbemenő fizikai íolya-5 i'Mlot legjobban az alábbi példákkal világítjuk meg: Ha valamely nyersanyagot, pL nyersolajmaiadékot, a desztilláló hőmérsékletre melegítünk, úgy a telített szénhid-10 rögének gőzeivel együtt az elkerülhetetlen bomlás következtében telítetlen szénhidrogének nem kondenzálható gázai és gőzei képződnek. Az utóbbiaknak forráspontja alacsonyabb, mint a telített ve-15 íjyületeké. Az elgőzölögtető edényben már most a nyomást oly nagyra szabhatjuk. hogy kizárólag az alacsonyabb forrpontú termékek gőzölögnek el és ha ez megtörtént, úgy erre következő nyo-20 máscsökkentéssel elérhetjük, hogy a magasabb forrpontú telített vegyületek elgőzölögnek és kondenzáltainak. Bizonyos nyersolajoknál a megbontott szénhidrogéneknek forrpontja a telítet -25 teknek forrpontjával emelkedik, úgyhogy minden olajfrakcióval hozzátartozó, de alacsonvabb íorrpontú megbontott szénhidrogének képződnek. Ezeknek a forrpontoknak egymástól való kiilönbsé 30 gétől fog tehát függni, hogy milyen hő mérsékletfokozatokban kell majd a nyersanyagot melegíteni, hogy a nem kívánatos termékeknek a kívánatosoktól való különválasztását lehető tökéletességgel 35 végezzük. 11a pl feltesszük, nogy egyr h izonyr os a.nyag 350°-tól 400°-ra melegítve olyan bomlási termékeket ad, amelyeknek forráspontjai alacsonyabbak 350°-nál, pl. 40 300°, akkor módunkban áll a nyomást a kazánban olyan nagyra szabni, hogy kizárólag ezek a bomlási termékek, valamint az egyéb olyan könnyű termékek desztillálnak le, amelyeknek forráspontja 45 350°-nál alacsonyabb. Ha az ezektől a termékektől megszabadított anyagot olyan elgőzölögtető térbe visszük, amely ben a nyomás kisebb mint az elsőben, úgy most már a 350 és 400° közötti forr 50 pontú nehezebb szénhidrogének elgőzölöghetnek és magukban kondenzálhatok anélkül, hogy ezt a második elgőzölög tető teret iűteni kellene, ami újból bomlási termékek képződését vonná maga 55 után. Ha azonban ez az anyag 350°-ró3 450°-ra (tehát kb. 100c -kal) való egyszeri felmelegítés útján megbontatnék és az ugyanilyen forrpontú meg nem bontott szénhidrogéneket adna, úgy nyomáscsök 6( kentéssel nem volna lehetséges ezekneli a termékeknek elkülönítését elérni, mint hogy azoknak forráspontjai a nyomás csökkentésével közelítőleg ugyanabban a mértékben szállnának alább. Az ilyen 6í anyagot tehát kb. 50°-os hőmérséklet fokozatokban kell melegíteni. A legtöbb anyagnál gyakorlatilag csakugyan a legjobban bevált, ha a melegítést olyan hőmérséklet-fokozatokban végezzük, ame ll lyek 50°-ot túl nem haladnak. Ha azoú ban olyan nyersanyagot desztillálunk, amely erősebb melegítésnél csak olyan bomlási termékeket ad, amelyeknek forráspontjai sokkal, pl. 150°-kal és többe] 7í alacsonyabbak, mint- az egyidejűleg képződött legkönnyebb kívánatos frakciók forráspontja, úgy a hőmérsékletfokozat 150° és ennél több is lehet és ennek dacára a nem kívánatos alkatrészeknek 8( elkülönítése a kívánatos szénhidrogének tői az előbb ismertetett módon nyomás •csökkentéssel mégis foganatosítható. A kívánt termékek frakcionálásának megkönnyítése végett egyetlen desztil- 8£ láló tér helyett részükre több sorozatosan kapcsolt desztilláló teret is rendezhetünk ei. A nyersanyag ebben az esetben a bomlási termékek eltávolítása után egymást követőleg ezekbe a desztilláló terekbe üt jut, mimellett az olajgőzök, illetve, ha vízgőzzel dolgozunk, ezen gőzök parciális tenziója a gőzelegyben az egyes készü lékekben fokozatosan csökken. Ez az eljárás gyakorlatilag azért köny. 9E nyen keresztülvihető és azért nem igényel szigorú ellenőrzést, mert az esetleg az első elgőzölögtető térből a bomlási termékekkel együtt távozó könnyebb telített frakciókat redesztillálás útján el K különíthetjük, ami a folyamat ellenőrzését megkönnyíti. A rajz 1—4. ábrái négy példaképem foganatosítási módját tüntetik lel az eljárásnak, amely túlnyomás vagy vákuum ic alatt hajtható végre. Az (1) ábrán (1) egy tartány és (3) a tulajdonképeni lepárlókészülék, amelyet megfelelő hővédő (4) falazat vesz körül, Az (1.) tartányt, amelyet az (5) falazat u vesz köriil, fűtjük és pedig példaképen, amint ez a rajzon látható, a (6) lángzó segítségével. A füstgázok, amelyek a tar tányt körüljárták, a (7) füstcsatornán át vagy közvetlenül a kürtőhöz jutnak, li vagy pedig, a gazdaságosság növelése végett, előbb egészen vagy részben a (3) készülék (4) körülfalazásán vezethetők
