94877. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-féle torziós mérleg
Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9487 7. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Eötvös-féle torziós mérleg. Dr. Rybar István egyetemi nyilv. r. tanár Budapest. A bejelentés napja 1923. évi október hó 13-ika. Az Eötvös-féle torziós mérleg kezelését nagy mórtékben nehézkessé teszi annak mérete és súlya, ami annyival hátrányosabb, mert a mérések eszközlésére a mű-5 szert naponként egyszer vagy kétszer más-más helyen kell felállítani és így tehát elszállítani is. A műszer nagy méreteit azonban a, megkívánt érzékenység teszi szükségessé, mert 10 a mérődrót, az ennek végén függő vízszintes rúd (ingakar) és ennek egyik végén függő súly függesztő szálának megrövidítése által, ami egyedül vezethet a műszer méreteinek csökkentésére, a műszer érzé-15 kenysége is csökken. A jelen találmány által lehetővé válik az Eötvös-féle torziós mérleg fentemlített hároim főrészének méreteit lényegesen csökkenteni anélkül, hogy érzékenységé-20 bői bármit is veszítene. Ezt a célt a jelen találmány értelmiében a mérődrót vastagságának megfelelő megválasztása által — célszerűen 0.005 egész 0.015 mm. — érjük el. 25 A találmányra annak felismerése vezetett, hogy a mérődrót vastagságának kellő csökkentése által a műszer érzékenysége sokkal nagyobb mértékben növekedik, mint ahogy a drót vékonyítása, illetve 30 csökkentett teherbírása miatt természetszerűleg csökkentett ingasúly a műszer érzékenységét csökkenti, úgyihogy ha a mórődrót vékonyításából kapott érzékenység-növekedésből a kisebb ingasúly kö-35 vetkeztében létrejött érzékenységcsökkenést levonjuk, még mindig marad egy bizonyos fokú érzékenység-növekedés, melyet a mérődrót hosszának és az inga egyéb méreteinek megrövidítésére használhatunk fel, mely tudvalevőleg szintén 40 csökkenti a műszer érzékenységét. Ha a műszer érzékenységi fokát (E)-vel, a mérő dróton függő részek tehetetlenségi nyomatékát (K)-val és a mérődrót torziónyomatékát (t)-vel jelöljük, akkor E = C 45 —, ahol (C) egy állandót jelöl, ti A mérődrót torziónyomatéka különben azonos körülmények között a mérődrót átmérőjének negyedik hatványával, teherbírása (szakítási szilárdsága) pedig az át- 50 mérő második hatványával arányos. Ha tehát a drót vastagságát az eddig szokásos kb. 0.02 mm-nyi vastagságnak, pl. a felére vesszük, akkor torziónyamatéka (24 = 16) egy tizenhatoda, teherbírása pe 55 dig egy negyede lesz. Ha tehát az eredeti drót helyett ugyanolyan hosszú, de félvastagságú drótot veszünk és a dróton függő szerkezet súlyát (a teherbírás csökkenése folytán) az eredetinek egy negyedére vesz- 60 szük, akkoo- az inga tehetetlenségi nyomatéka egy negyedre, a drót torziónyomatéka pedig egy tizenhatodra csökken, azaz az inga érzékenysége K osztva V1 6 = 4 szeresre növekedik. Ha a mérődrót vas- 65 tagságát az eredeti vastagság harmadára csökkentjük, akkor az inga ugyanazon 34 hosszméretek mellett „, = 32 = P-szer lesz o3 érzékenyebb az eredetinél és i. t. Azaz a műszer érzékenysége ugyanazon hosszmé- 70 retek mellett a mérődrót átmérőjének négyzetével fordított arányban áll. E nagyobb (túl nagy) érzékenységet most már arra használhatjuk fel, hogy az egész inga • hosszméreteit, úgymint 1. a 75 mérődrót hoszát, 2. az inga karjainak
