94870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a difenolisatinek alkil, és aralkiszármazékainak előállítására

hígítunk, a keletkezett csapadékot leszűr­jük, hígított nátronlúggal ismételten mos­suk és jégecettel újra kicsapjuk. A di­íenetolisatint mikroszkopikus kristályok-5 hói álló por alakjában kapjuk meg, mely körülbelül 60°-on olvad. í. Példa, 11.3 rész diguajakolisatint 50 rész víz­ijen oldott 3.7 rész marókáliban feloldunk 10 és a kapott oldatot 10.5 rész benzilbromid­dal több óra hosszat összerázzuk. Ezt kö­vetőleg rövid ideig körülbelül 50°-ra heví­tünk, miközben a reakciótermék össze­csomósodik és a kihűlésnél megszilárdul. 15 Amikor ez az állapot bekövetkezett, a ter­méket megszűrjük, nátronlúggal mossuk és benzinből átkristályosítjuk. A di-(o­benzil)-guajakolisatint finom tűcskék alakjában kapjuk meg, amelyek olvadás-20 pontja 104°. 5. Példa. 20 rész difenolisatint 100 rész vízben ol­dott 5 rész marónátronban feloldunk és az oldatot 15.6 rész isopropilbromid hozzá­adása után 2 óra hosszat visszafolyatásra 25 állított hűtőn hevítjük, miközben a masz­sza megszilárdul. Lehűlés után szűrünk, hígított nátronlúggal mosunk és végül jégecetből átkristályosítunk. Az ilymódon kapott di-(o-isopropil)-fenolisatin 237— 30 238°-on olvad. Ecetsavanhidriddel és nát­riumacetáttal való acetilálás útján az n-acetil-di-(o-isopropil)-fenolisatint kap­juk, melynek olvadáspontja 145—146°. Szabadalmi igény: 35 Eljárás a difenolisatinek alkil- és aral­kilszármazékainak előállítására, azál­tal jellemezve, hogy difenolisatineket alkiláló vagy aralkiláló szerekkel ke­zelünk. 40 l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom