94863. lajstromszámú szabadalom • Berendeés carburált vízgáz előállítására

Meg.iclent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI jKpiggnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94863. SZÁM. — 11/e. OSZTÁLY. Berendezés karburáit vízgáznak előállítására. Frankfurter Gasgesellschaft cég Tillmetz Franz P. oYl. mérnök és Schumacher Ernst oki. mérnök mlndhái maii Frankfurt a M. A bejelentés napja 1926. évi május hó 31-ike. A jelen találmány karburáit vízgáznak előállítására szolgáló berendezésre vonat­kozik, mely ismert módon dolgozik víz­gőz-olajgőz-keveréknek az izzó szénré-5 tegbe való bevezetésével és mely az is­mert ily berendezésektől abban különbö­zik, hogy a bevezetett keveréknek krak­kolása a generátoroknak íelső részében megy végbe, mely célból ezen íelső részt 10 az alsó rész hőmérsékleténél kisebb hő­mérsékleten tartjuk. Ez akként történik, hogy az alsó aknarész, mint közönséges gázíejlesztő működik és mindkét akna­résznek íelső végén csövek vannak elren-15 dezve, melyeken keresztül a íúvásnál, a gázok elvezettetnek. Ezen elvezetőcsöve­ket csapok segélyével szabályozhatjuk, úgyhogy a távozó gázoknak mennyiségét mindkét csőben változtathatjuk és ezáltal 20 a hőmérsékletet az aknarészekben akként szabályozhatjuk, hogy a hőmérséklet a íelső aknarészben csak 700—800° C lesz. Levegőnek és vízgőznek váltakozva tör­ténő bevezetésével az aknának alsó része 25 generátor gyanánt működik; a gázolásnál azonban a két aknarésznek csatlakozási zónájában vízgőz-olajgőz-keveréket veze­tünk be. miáltal a íelső aknarészben a karburáló anyagnak krakkolását létesít-30 jük. Egy külön, magában véve ismert elő­melegítőkamra segélyével ezen keveréket még magának a generátornak hőjével elő­melegíthetjük. A két aknarész felső végén elrendezett 35 elvezetőnyílásoknak mindkét szabályozó csapója oldható kényszerkapcsolás isegé­lyére akként lehet egymással összekötve, hogy az egyik csapónak elállítása a má­sik csapónak megtelelő, ellenkező irányú elállítását létesíti. 40 A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező berendezés példaképen egy Íogana­tosítási alakban hosszmetszetben van iel­tüntetve. A berendezésnek két aknája van, me- 45 lyek közül az alsó, az (1) aknarész, na­gyobb átmérőjű, mint a íelső, a (2) akna­rész. Az alsó aknarészben ismert módon foglal helyet a (3) rostély, míg oldalt a (4) hamuszekrény van elrendezve. Az (5) 50 cső, vízgőznek, a (6) cső pedig levegőnek az alsó aknarészbe való bevezetésére szol­gál. Az alsó aknarésznek íelső részében oldalt a (7) elvezetőcső van elrendezve, mely a kéménybe vezet és a (8) tolókával 55 elzárható. A (2) felső aknarészt a (9) fedél zárja el, oldalt pedig a (10) gázelvezető cső van elrendezve, melyet a (11) tolókával zárha­tunk el. A (.10) gázelvezető csővel átlósan 60 szemben a (12) cső van elrendezve, mely a (13) tolókával elzárható és mely a ké­ménybe vezet. Közel a két (1, 2) akna­résznek csatlakozási zónájához a (14) fú­vókák vannak kiképezve, melyek a (15) 65 ürös térrel vannak összeköttetésben, mely­nek födémét a (16) ürös kövek hordják. Ezen térbe torkolnak kívülről a (17) csö­vek; ezen csöveken át vezetjük be az olaj­gőz-vízgőz-keveréket a (15) ürös térbe, 70 amelyben az eloszolhatik és túlhevíttetik és ahonnan az a (14) fúvókákon keresztül a (2) felső aknarészbe áramlik. A berendezés a következőképen műkő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom