94818. lajstromszámú szabadalom • Kissurlódású csapágy

irányban elrendezett nyílásokkal és eset­leg még a homlokfelületeiken kiképezett koncentrikus mélyedésekkel láthatjuk el és akként alakíthatjuk, hogy a görgőnek 5 hajlítási rugalmassága is hasznosítható le­gyen. A görgőpályagyűrűk továbbá akként szerkeszthetők, hogy az ezen gyűrűk anya­gában fellépő hajlítási igénybevétel (fe-10 szültség) mindig kisebb legyen, mint a görgőtestek és a görgőpályagyűrűk kö­zötti érintkezési felületben fellépő maxi­mális feszültség. A hajlítási rugalmasság felhasználása 15 révén egyrészt lényegesen nagyobb érint­kezési felületek érhetők el, másrészt pedig az ellenállási munkában résztvevő mole­kulatömeg növekedik, továbbá a görgő­pálya és a görgőtest görbületi sugarai is 20 megnövekednek, minek folytán az anyag felületi rétegeiben fellépő feszültségek csökkennek, mely jelenségnek nagy fon­tossága van a csapágy élettartamára. A mellékelt rajzon a találmány szerint 25 kiképezett, egyetlen görgősorrú csapágy­nak két példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak részleges axiális metszete. A 30 2. ábr £i ct másik foganatosítási alaknak hasonló metszete. A 3. ábra a görgős csapágyak egy ismere­tes fajtájának részleges axiális metszete. Az ábrákon (1) a külső görgőpálya-35 gyűrű, (2) pedig' a belső pályagyűrű, mely gyűrűk magában véve ismeretes kikép­zésű hornyolt pályafelületekkel vannak el­látva, amelyek közé görbevonalú alkotó­val bíró (3) görgők vannak helyezve. A ta-40 lálmány szerint a (3) görgők oly méretű tengelyirányú (4) nyílással vannak el­látva, hogy a görgő hajlítási rugalmas­sága részben a csapágy összeszerelése, vagyis a görgőknek az (1) és (2) pálya-45 gyűrűk közé való behelyezése alkalmával, részben pedig a csapágy üzeme közben hasznosítható. Az 1. ábra szerint továbbá a görgők homlokfelületeiben koncentrikus (5) mélyedések vannak kiképezve, melyek 50 a görgők végein a hajlítási szilárdságot fokozzák, míg a 2. ábra esetén e mélyedé­sek el vannak hagyva. Az (1) és (2) görgőpályagyűrűk a hor­nyolt pályafelületekkel szemben lévő olda-55 lakon gyűrűalakú (6) és (7) hornyokkal vannak ellátva, melyek szélessége akkora, hogy a hajlítási rugalmasság a görgő­pályagyűrűk tekintetében is hasznosít­ható. A görgőket (8) és (9) gyűrűkből álló f ketrecek vezetik, mely gyűrűk a görgők oldalain vannak elhelyezve és a görgőkön átjáró (10) csapok segélyével vannak egy­mással összekötve, melyek oly alakúak, hogy a görgőknek az üzemközben fellépő 6 erőhatások alatti önműködő beállását meg nem gátolják. A csapágy összeállítása önmagában véve ismert módon, akként történik, hogy miközben az (1) és (2) görgőpályagyűrű- 7 ket egymással koncentrikus helyzetben tartjuk, a görgőt oldalról, a töltőnyílás­nál, homlokfelületeinek a görgőpályagyű­rűk sugarára merőleges helyzetében tol­juk be és bizonyos erőkifejtés mellett a 7 rajzon feltüntetett helyzetbe lengetjük. A görgőknek az üzemi helyzetbe való ezen belendíthetése tudvalevőleg a görgő nagy körének sugara és a görgő alkotójának görbületi sugara közötti viszonytól függ. 8 Ha ez a viszony 1-gyel egyenlő, azaz a görgőnek gördülő felülete gömbalakú, ak­kor a görgőnek említett belengetése a görgő átmérője és hossza közötti viszonytól függetlenül könnyen foganatosítható. Vi- 8 szont ha a görgő alkotójának görbületi sugara nagyobb, mint a görgő nagy köré­nek sugara, akkor a görgő hossza ugyan­olyan mértékben csökkentendő, mint amily mértékben az említett sugarak közötti kii- 9 lönbség növekedik, minthogy a görgőnek a működő helyzetbe való beszorítása al­kalmával a görgőpályagyűríík és a görgő anyagának rugalmassági határát nem sza­bad túllépni. Ekként, ha lehetséges volna 9 az anyag összenyomhatóságát az említett rugalmassági határ túllépése nélkül fo­kozni, akkor az említett sugarak közötti különbség természetesen nagyobbá volna tehető, vagy pedig az ezen sugarak kö- 1 zötti meghatározott viszony mellett a görgő hosszát lehetne a görgő átmérőjé­hez képest aránylag nagyobbá tenni. Azonban az említett feltételnek a csap­ágy teherbírása és üzemközbeni tartós- ] sága szempontjából is a legnagyobb fon­tossága van, minthogy e feltétel betartása mellett a túlterhelésektől vagy az esetle­ges sugárirányú vagy tengelyirányú nyo­másoktól eredő sérülési veszély lényege- i sen csökken. Ezenkívül a csapágy műkö­dése sokkal simább és zajtalanabb. Statikai összenyoimási próbák igazolják, hogy a görgőpályagyűrűkben a pályafelü­letekkel szemben lévő oldalon kiképezett 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom