94793. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzás csatornaépítéshez

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94793. SZÁM. — VlII/k, OSZTÁLY. Zsaluzás csatornaépítéshez. Vörös Géza oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi április hó 4-ike. Betoncsatornák építésénél a szükséges zsaluzást eddig fából készült sablonok szolgáltatták, melyek a csatornaszelvény­nek megfelelően voltak alakítva és me­j lyekkel a betonozást szakaszról-szakaszra előrehaladva végezték. A csatornaépítés­nek ez a módja azonban nem volt kielé­gítő, mert a szóbanforgó sablonoknak az egyik munkaszakaszról a rákövetkezőbe 3 való átvitele nehézségeket okozott. Ügy jártak ugyanis el, hogy az éppen betono­zás alatt álló szakasz elkészülte után a sablont, melyet kiemelni nem lehetett, a csatorna irányában a következő munka-5 szakaszig húzták, miközben azonban könnyen és eléggé gyakran előfordult, hogy a még teljesen meg nem szilárdult beton a sablonhoz tapadt és a csatorna helyenként megsérült, sőt be is omlott. 0 Talajvíz esetén ezen sablonok csatorna­építéshez egyáltalában nem használha­tók, mert a sablon lehúzása után a friss és még nem kellő szilárdságú betont a ta­lajvíz benyomja. 5 A találmány az ismert sablonok hátrá­nyainak elkerülését célozza. A találmány értelmében a zsaluzást a csatorna szelvé­nyének megfelelően hajlított idomvaske­retek és ezekre rászorított, a csatorna 0 palástfelületét kiadó deszkát képezik. A deszkák az idomvaskeretekkel nincsenek szilárdan összekötve, hanem azokra heve­derek útján vannak rászorítva, melyek az idomvas szárát maguk és a deszka közé 5 beszorítják és az egyes deszkákkal csava­rok útján vannak összekötve. A csava­rok anyái a csatornaszelvény belsejében fekszenek és ennek folytán kívülről bár­mikor hozzáférhetők. 0 A betonozás úgy történik, hogy tetsző leges számú, idomvasakból és deszkákból álló zsaluzó egységet helyezünk el a csa­torna mentén. Az egyes egységeket egy­mással az említett hevederek kötik össze. Most a betonozást egy vagy több egység 45 hosszában elvégezzük és ha a beton lekö­tött, a legelső egység hevedereit oldva, az egész zsaluzó egységet a csatornában fekvő egységsorozatban utolsónak fekvő zsaluzó egység mögé visszük és vele a he- 50 yederek segélyével összekapcsoljuk. Ily módon a csatornát folytonos üzemben ké­szíthetjük el és a csatornafalak megsérü­lésétől vagy beomlásátói még talajvíz esetén sem kell tartani, mert a betont a 55 zsaluzó egységek kiemelése előtt tökélete­sen meg hagyjuk szilárdulni. A zsaluzó egységek úgy vannak kiké­pezve, hogy azok vízszintes síkban egy a csatorna alsó szelvényének megfelelő alsó 60 és egy a felső csatornaszelvénynek meg­felelő felső részre vannak osztva. A mellékelt rajz a találmány értelmé­ben kiképezett zsaluzó egységek egyiké­nek példaképem foganatosítási alakját 65 mutatja. Az 1. ábra a zsaluzás keresztmetszete, a 2. ábra ugyanannak hosszmetszete, a 3. ábra egy részlet hosszmetszete és a 4. ábra a hozzátartozó alulnézet. 70 A rajzon példaképen tojásdad szelvényű csatorna építésére alkalmas zsaluzást tüntettünk fel. A találmány értelmében a zsaluzó egységek vízszintes síkban a (h—h) vonal mentén két részre vannak 75 osztva; ez a két rész együttesen adja ki a csatorna keresztszelvényét. A zsaluzó egységek mindegyik része a csatornaszelvénynek hajlított (1, 1') idomvasakból és az ezeken fekvő (2, 2') 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom