94751. lajstromszámú szabadalom • Berendezás nyomdai szedéselemnek előállítására
vezetéket, mely az 5. ábrán külön van feltüntetve, oly (14) tömb alkotja, mely a (15) kivágással van ellátva, mely utóbbinak méretei a matrica hosszának és szé-5 lességének felelnek meg. A (15) kivágást három oldalról a (14) tömb falai határolják, a negyedik oldalon pedig a (16) zárórész zárja el, mely a (14) tömbbel (17) csavarok segélyével van összekötve. E 10 kivágás, mint a rajzon látható, négyszögkeresztmetszetű és a vezető tömb egész magasságára terjed ki, mimellett a kivágás falai a vezetéknek a forma (2) oldaltömbjére a (18) csavar segélyével 15 történő felerősítése után függélyesen állanak és a kivágás méretei, vagyis annak hossza és szélessége a (19) matrica megfelelő méreteit fedik, úgyhogy a matricát a vezetéknek mind a négy fala 20 vezeti és az a vezetékben könnyen eltolható. A berendezés működtetése alkalmával a matrica a vezetékből nem emeltetik ki, hanem minden állásában megmarad ebben a vezetékben. A (14) tömb, alsó ol-25 dalán, célszerűen (20) bordával van ellátva, mely a forma (2) oldaltömbjében kiképezett megfelelő vájatba illik. A (19) matrica (4. ábra) hasábalakú testből áll, melynek fenékfelülete vagy 30 annak egy része akként van kiképezve, hogy az a forma oldaltömbjeire felfeküdhet és a formát felül elzárja. A matrica ezen fenekíelületébe, mint a 4. ábrán látható, díszítővonal vagy egyenes-35 vonal (idomcsacorna) lehet bemunkálva, vagy a matrica másképpen is kikészíthető, de mindig azzal a feltétellel, hogy a matricának a formát felül el kell zárnia és az előállítandó szedéselem egy ré-40 szének a kívánt alakot kell adnia. Ha a matricába idomcsatorna van bemn likáivá, úgy az bizonyos lejtéssel bírhat (2. ábra), hogy a zsugorodás ismert módon tekintetbe legyen véve (1. pl. a 86854. 45 számú szabadalmi leírást). A (14) tömb (21)-nél célszerűen ki van vájva, oly célból, hogy az előállított szedéselemet a tömbön való súrlódás és így a nyomtatófelület megsérülése nélkül lehessen el-50 távolítani. Ez a vájat síkfelületű matricák vagy oly matricák alkalmazása esetén, amelyek a formába benyúlnak, nem szükséges, de ezekben az esetekben sem okoz semmiféle hátrányt. Különösen dísz-55 lécek készítése esetére a matricát célszerűen a (191 ) hasitokkal látjuk el, melynek feneke legalább oly mélyen fekszik, mint a matricán lévő díszítőminta és mely az utóbbitói a matrica mellső vegéig terjed. Ezen (191 ) hasíték célja az, hogy pontosan megszabja azt a mértéket, amellyel a matricán lévő díszítőminta a megelőzőleg előállított elemet túlfedi és így megkönnyítse a matricának a korábban előállított elem díszlécéhez viszonyított beállítását, úgyhogy kellő beigazodast érünk el és a díszlée minden megsérülését meggátoljuk. A (191 ) hasíték bősége lényegileg megegyezik a díszítőminta test vastagságával, úgyhogy a matricának a forma oidaitömbjeire való teljes felfekvési felülete megmarad. A matrica felső része T-alakú kivágással van ellátva és pedig oly módon, hogy a sík (22) nyomófelület létesül, mely lényegileg párhuzamos a matrica fenékfelületével, míg a matrica felső végén két felfelé és befelé nyúló (23) horog létesül, amelynek felső (24) végei egymással szemben állanak. A matrica ezen kiképzésének megfelelően van alakítva a (26) hajtórúd, mely a matricát a (13) központosító pecelcemeltyűvel köti össze. A (26) rúd ugyanis a T-alakú (25) fejrésszel van ellátva, mely a matrica : T-alakú hasítékával működik együtt. A (25) rúdfej alsó vége a (36) sík nyomótoldattal van ellátva, mely a matrica (22) síkfeJiiletével működik együtt. A T-alakú rúdfejnek a matrica T-alakú ha- ! sítékába betolt állapotában az egyes részek méretezése folytán még elegendő mozgási köz marad meg a rúdfej és a (24) horgok, valamint a sík (22) nyomófelület között, úgyhogy a hajtórúd felfelé ! mozgása alkalmával az a rúd a matricát csak akkor viszi magával, amidőn a rúdfej a horgokkal már érintkezésbe jutott. A (26) rúd test (2. ábra) hengeralakúan és üregesen van kiképezve és pedig a (27) 1 csavarrúgó befogadása céljából, melynek egyik vége az említett rúdfejhez szorul, másik vége pedig egy dugattyúnak szélesbített (28) részéhez támaszkodik, mely könnyen mozgathatóan illik a rúd üre- 1 gébe, míg a dugattyú felső (29) része vékonyítva van ós pedig a hajtórúd felső tengelyirányú nyílásának megfelelően, úgyhogy vállrészek képződnek, melyek meggátolják a dugattyúnak a rúgó ha- l tása alatti kiszorítását, de lehetővé teszik azt, hogy a dugattyú a rúgót a rúdfej lefelé mozgása alkalmával összeszorítsa. Ezenkívül a dugattyú a még nagyobb mértékben keskenyített (30) 1 résszel van ellátva, mely felső végén, a (31) állítócsavarok felvétele céljából csavarmenetekkel van ellátva. A dugattyú
