94747. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

vegőt a (3) csöveken keresztül, továbbá az utóbbiakat burkoló (6) tűzálló csövek, amelyek átégés elől védik a (3) csöveket és amellett egyenletes, hatályos és tarlós 5 hóesést létesítenek azok felé. így mind­egyik csőszint légellátását, úgyszintén hő­ellátását is, a legkedvezőbbre állíthat­juk be. Nem okvetlenül szükséges az (5) vá-10 lasztófalakat, az 1. és 6. ábrából látható módon, a légbevezető csatorna egész hosz­szának mentében végigvinnünk, hanem a találmány szerint azt is megtehetjük, hogy a 4. ábrában feltüntetett módon, csu-15 pán (7) rövidebb terelőlapokat alkalma­zunk. Evvel anyagot és munkát takarítunk meg, amellett a légsurlódási ellenállást is csökkentjük. A 2. és 5. ábra példája szerint a (8) 20 terelőlapok a közös szintekbe eső (3) csö­vek légbevezető csatornarészeit egymásközt is elválasztják, ami a légterelésnek eddig jelzett előnyeit a legmesszebbmenőleg biz­tosítja, azonfelül pedig az ernyő minden 25 részét szabadon hozzáférhetővé és könnyen tisztíthatóvá teszik. A 2. és 4. ábrából kivehetőleg a (7, 8) terelőlapok felszálló falai az alacsonyabb szintekből viszonylag mélyebbre nyúlnak, 30 mint a magasabban fekvőkből, miáltal mindenütt egyformán elhárul az a veszély, hogy a (3) csövekből hátraörvénylik a le­vegő. A (6) tűzálló csövek húsvaslagságának 35 szabályozásával kiegyenlílőleg befolyásol­hatjuk a (3) légcsöveket fűtő hőmennyisé­get. Megjegyzendő, hogy a (6) tűzállócsö­vek mindkél végüknél a (9) kályhabélésen fekszenek fel, úgyhogy súlyukkal nem ter-40 helik a (3) légcsöveket. A találmány szerint a (3) légcsöveket excentrikusan helyezhetjük el a (6) lűz­állócsőben, aminek példáit a 7. és 8. ábrá­ban láthatjuk. Ily módon a fémcsövek al-45 ját, pl. a legalsó szintben, a többiekénél fokozattabban védhetjük és emellett az érintkezéses hőátadást többé-kevésbbé mégis fenntarthatjuk. A 7. és 8. ábrából végül azt is láthatjuk, hogy a (6) cső hosszában elfutó (10) bor- 5' dákkal van ellátva, amik az égéstermékek­től érintett felületet növelik, anélkül, hogy huzalirányban különös súrlódási ellen­állást kellenének. Szabadalmi igények: 5, 1. Fűlőkályha, melynek több szintben fekvő, huzalcsatornáttörő légcirkulációs csöveil, egyik végükön, légbevezető csa­tornául szolgáló ernyő fedi át, jelle­mezve azáltal, hogy a fűtőkályha lég- 6i cirkulációs csöveinek légbevezető csator­nája szintek szerint meg van osztva. 2. Az 1. igénypontban védett kályha ki­vileli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kályha közös szintekbe eső légcirku- 6i lációs csöveinek légbevezető csatorna­része egymásközi is el van választva. 3. Az 1., valamint a 2. igénypontban vé­dett kályha kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kályha légbevezető er- 7' nyőjébe terelőlapok vannak beépítve. 4. A 3. igénypontban védett kályha ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a terelőlapok felszálló falai az alacso­nyabb légcsőszintekből viszonylag mé- 7i lyebbre nyúlnak, mint a magasabban fekvőkből. 5. Az 1—4. igénypontban védett kályha kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kályha fekvő légcirkulációs fémcső- 8< veinek tűzoldalát tűzállócső borítja. 0. Az 5. igénypontban védett kályha ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a légcirkulációs fémcső excentrikusan van elhelyezve a tűzálló burkolócsőben. 8í 7. Az 5., valamint a 6. igénypontban vé­dett kályha kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a légcirkulációs fémcsö­vek tűzálló burkolócsövei hosszuk men­tében elfutó bordákkal vannak ellátva. 91 1 rajzlap mellékletlel. Pallas nyomda, Budapest. 9Í736

Next

/
Oldalképek
Tartalom