94718. lajstromszámú szabadalom • Elektromos rezgéseket mevhanikai rezgésekké átalakító berendezés

illetve (2) mágnesek sarksarui előtt fek­szenek. A szárak közepét egymással a mág­neses (6) gerinc köti össze, melyet a (7) cséve oly köz meghagyásával vesz körül, 5 hogy az armatúra számára meglehetősen nagy (pl. néhány mm-nvi) amplitúdójú rezgéseknek egyensúlyi helyzete körüli el­végzésére elegendő szabad tér álljon ren­delkezésre. 10 Az armatúrát a végeit megtámadó és (9) vezetékeken áthaladó két villaalakú (8) rúd segélyével egyenesben vezetjük. Ezen rudak egyikének végén az ürös (7) kúp van elrendezve, mely az armatúra rezgéseit 15 hangrezgésekké alakítja át. A 2. ábra az armatúrái vázlatosan az ugyancsak vázlatosan feltüntetett (1) és (2) mágnesekhez képest elfoglalt középső hely­zetében tünteti fel, mimellett a (7) csévét 20 árammentesnek tételezzük fel. Az erővona­lak a két északi sarokból indulnak ki, a kél (4) és (5) .száron ellenkező irányban haladnak át és újból belépnek a két déli sarokba. Az armatúra ennélfogva stabil 25 egyensúlyi állapotban van. mimellett az armatúra elmozgásai ellen ellenállási ki­fejtő erő nagysága adott armatúramérelek esetében a két (1) és (2) mágnes erősségé­től és a légrés vastagságától függ. 30 Amint a (7) csévéli ál bizonyos irány­ban. áram kezd folyni, az armatúra ((5) gerince mágneseztetik, úgyhogy a (1) és (5) szárak egymással ellentétes polaritást nyernek. A 3. ábrán azon esetei szemlél-35 leltük, amelynél a (4) szár északi, az (5) szár pedig déli sarokká válik. Az erő­vonalak lefolyása ekkor megfelel a 8. áb­rának. A két (4) és (5) szárai követő erő­vonalak az armatúrát ismét az egyensúlyi 40 helyzethez törekszenek mozgatni, (6) ge­rincen át a kél baloldali sarok között zá­ródó erőáram pedig az armatúrát balra húzza. Az armatúra, ha ugyanazon áram a (7) csévéli folytatólag átfolyik és az ez-45 állal létesített flux egy bizonyos maximu­mot nem halad meg, egy új egyensúlyi helyzetbe fog beállani, mely a mágnessar­kok közölt a középhelyzet baloldalán attól bizonyos távolságban fekszik. .50 Ha az áramirány a (7) csövében meg­fordul, úgy _a I. ábrán feltüntetett hely­zetet kapjuk, mellyel kapcsolatban, mula­tis mulandis, érvényes mindaz, amit a 2. és 3. ábrával kapcsolatban előadtunk. 55 Ha tehát a (7) csévéli elektromos rez­gések haladnak ál, úgy az armatúra, ha­csak tehetetlensége nem túlságosan nagy. ezen rezgéseket követni fogja. Ma gondos­kodunk arról, hogy a mágneses irányító­erő éppen csak arra legyen képes, hogy © az armatúrát a szélső helyzetekből, ame­lyekel az egy kívánt, meglehetősen nagy amplitúdónál felvesz, ismét visszavezesse a középhelyzelhez, úgy a legelőnyösebb állapotot értük el. Ezen eredmény elérésé- 6; liez többek közölt azon eszköz is rendelke­zésre áll, hogy egyrészt a (4) és (5) szárak és másrészt a (6) gerinc mentén a vasban megtelt ulak mágneses ellenállásait egy­máshoz képest pl. akként szabályozzuk, 71 hogy ezen szárak vagy pedig a gerinc ke­resztmetszetét megnöveljük vagy pedig csökkentjük. Ha a gerincet nehezebbé tesz­szük, úgy közeledünk a labil állapothoz, ha pedig könnyebbé tesszük, úgy az állapot 7; ismét stabilabbá válik. Az 5. ábra oly kivitelt mutál, amelynél az armatúra kettős T-alakú, pl. vasból való mágneses lestbői áll, melyet egymás­sal a (11) tengelyen megerősített (6) ge- » rinc útján összekötött két (4) és (5) szeg­mens képez. A mágnesesen vezető (3) ge­rincen hasonnevű sarkaikkal egymással szemben elrendezett (1) és (2) mágnesek sarksarui a (11) tengelyhez képest koncén- 8: trikusan akként vannak kiesztergálva, hogy ezen sarkok és a (4, 5) szegmensek közöli igen szűk (0, 1 mm-nvi vagy ennél is szűkebb) légrés marad meg. A (ti) gerincet kél helytálló (7) sarok mágnesezi, melyek 9( egymástól oly távolságban állanak, hogy a (11) lenge ív közöttük áthaladhasson és a (6) gerinc számára akkora mozgáslehető­ség maradjon meg, melynek folj'láii a|z armalúra középhelyzete körül meglehetős 9; amplitúdóval kilenghet. A fi., 7. és 8. ábrák az erővonalak lefo­lyását szemléltetik nem gerjeszteti (7) cséve, illetve ezen csévéllek a két irány­ban haladó áramok állal való gerjesztése i( esetére. A hatás megfelel az 14. ábrán szemléltetett foganatosításénak, miért is annak részletezését mellőzzük. Az 5. ábrán feltüntetett kivitel esetében is a nagyobb vagy kisebb stabilitást a (6) k gerinc vaskeresztmetszetének a két (4) és (5) szegmens vaskeresztmetszetéhez képest való szabályozása állal változtathatjuk. Szabadalmi igényele: 1. Elektromos rezgéseket mechanikai rez- r gésekké átalakító berendezés, amelynél az elektromos rezgések mágneses me­zőben egyensúlyi helyzet körül moz­gathatóan elrendezett és ezen mező hatása alalt ezen egyensúlyi lielvzet- i: hez mindenkor önként visszatérni tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom