94714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyakkal ellátott üvegtartányoknak csőből való előállítására

Megjelent 1930. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Í^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94714. SZÁM. — XVJI/e. OSZTÁLY. Eljárás nyakkal ellátott üvegtartányoknak csőből való előállítására. Meyer Félix g-yáros Aachen. A bejelentés napja 1927. évi március hó 23-ika. A találmány tárgya eljárás ampulláknak és nyakkal ellátott egyéb üvegtartányoknak csőből való előállítására vonatkozik. Emellett a nyak alatt bármily szűkített 3 vagy szűkülő átmérővel bíró toldatot értünk. Az ismeretes eljárások szerint ily tartányokat csőből olykép állítunk elő, hogy a csövet valamely helyén megpuhítjuk és a cső húzása által megpuhított ré-3 szen a nyakat állítjuk elő. Ezzel szemben a találmány szerint olykép járunk el, hogy egy csődarab egyik végén összeolvasztás által egy fenéklapot állítunk elő és e feneket egy bevezetett szerszám segélyével á nyakká alakítjuk. Ily módon oly nyakokat kapunk, melyek egymással pontosan egybevágnak és azoknak oly alakokat adhatunk, melyek húzás által egyedül el nem érhetők. D Ha a csődarab összeolvasztását végétől számítva bizonyos távolságban eszközöljük, akkor egyetlen egy felhevítés által fenékkel ellátott két csődarabot kapunk, melyek mindegyike egy-egy szerszámmal folytatóá lagosan megmunkálható. Két-két csődarab, a nyákok mintázása után nyitott végüknél fogva egymásra fektethető és egymással összeolvasztható. Ezáltal oly tartányt kapunk, mely egymással szemben fekvő két D nyakkal bír. Ily tartánv bizonyos célokra hasznos. Azonban a két csődarab összeolvasztása alkalmával az összeolvasztás helyén két fenéklapot is állíthatunk elő és ezen esetben két tartányt kapunk, melyek 5 nyakkal és fenéklappal vannak ellátva. Azonban olykép is járhatunk el, hogy minden egyes csődarabot, a nyak mintázása után, az ellenkező végen fenékkel látjuk el olyképen, hogy a végét kifelé vagy 3 befelé átperemezzük, alkalmas szerszámmal a peremet megfogjuk, közvetlenül az átperemezés előtt megpuhítjuk és a megragadott vég visszahúzása által a csődarabot fenékkel ellátott két részre osztjuk. E két rész egyike fenékkel ellátott tar- 45 tányt képez, a másik rész pedig csak rövid hulladékdarab. Ha a nyak vagy egyéb toldat szűkítendő (mint pl. ampulláknál gyakran szükséges, hogy az ampulla nyilasa, illetve széjjeltö- 50 rése részére aránylag kisebb ellentállóképességgel bíró hely rendelkezésre álljon), akkor ezt olykép érhetjük el, hogy a nyakat két munkafolyamatban alakítjuk. Elsősorban egy szerszám segélyével 55 előalakítjuk (úgyhogy megközelítően kúpalakú), azután a szerszámot visszahúzzuk és ehelyett egy vékonyabb szerszámot vezetünk be és a szűkítést olykép kapjuk, hogy a nyakat a szűkítendő helyen megpuhítjuk 60 és süllyedni engedjük. Emellett a szűkítés belső átmérőjét pontosan meghatározhatjuk, ha a puhított részt addig engedjük süllyedni, míg a vékonyabb szerszámmal érintkezik. A szűkítés előállítására szol- 65 gáló ezen eljárást azáltal támogathatjuk, hogy a második szerszámot a szűkítendő rész megpuhítása után előretoljuk, mely emellett a zárt végre gyakorol hatást, azt a megpuhított helyen kinyújtja, miáltal 70 a szűkítés eszközöltetik. Sőt ezen utóbbi eljárás által az elsőt is helyettesíthetjük és csak egy szerszámmal dolgozhatunk, ha pl. oly szűkítésről van szó, mely hengeralakú nyakon eszközlendő. Ez esetben a 75 véget nem kell összeolvasztani és előalakítani, hanem csak arról kell gondoskodni, hogy a nyújtást és ezzel a szűkítést előidéző szerszám szabad vége a tartány belső részében gyakoroljon hatást. Levegőnek be- 80