94697. lajstromszámú szabadalom • Fékgyorsító nyomólégfékeknél
zérlő dugattyú minden helyzetében rendszerint egy meghatározott nyomásvezetékcsökkenés, illetve egy meghatározott hengernyomás uralkodik. Ennélfogva itt 5 szándékolatlan gyors fékhatás be nem állhat. Alkalmazható oly átviteli kamara, mely a fékezés megindításánál azonnal bekapcsoltatik. Alkalmazható továbbá egy második átviteli kamara, mely rendes 10 üzemi fékezéseknél csak akkor kapcsoltatik be, ha közelítően elévetett a maximális hengernyomás. A vezetéknyomásnak ekkor beálló hirtelen csökkenése a mozdonyon a vezetékmanométeren látható, ami 15 a mozdonyvezetőnek jelzi, hogy a maximális fékező erő eléretett és vezetéklevegőnek minden további kibocsátása céltalan; igen erős üzemi fékezéseknél és gyors fékezéseknél ezen második átviteli kamara 20 megfelelően előbb kapcsoltatik be. A második fékezési fokozat számára való átviteli kamarát célszerűen két átviteli kamarára osztjuk meg, hogy a vezetékből az átviteli kamarába való átáram-25 lás megkezdődjék, még" mielőtt a vezérlő dugattyúnak a bebocsátó szerv jelentékeny ellenállását le kell győznie. Ezáltal elérjük azt, hogy a fékvezérszelep jóval érzékenyebbé válik és ennélfogva előbb 30 reagál, mintha a lecsapolás csak a bebocsátó szerv nyitásával kezdődnék. Ezáltal lényegesen nagyobb átlagos sebességet érünk el, miután pl. 0.12—0.16 atm. nyomásesés elérése hosszú vonat végén, amíg 35 az utolsó fékvezérszelep is reagál, jelentékeny időtartamcsökkenést tételez fel. Ennek folytán az átviteli kamara által eszközölt lecsapolás a vezetékből lényegesen megnövelhető anélkül, liogy ezáltal az 40 első fékezési fokozat megfelelően megnövekednék. Ezen nagyobb lecsapolás a vezetékből a vezetékben megindított nyomáscsökkenés gyorsabb tovaterjedését idézi elő, azaz az átlagos sebesség ezáltal 45 jelentékenyen megnöveltetik. A rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. ábra a fékvezérszelep hosszmetszetét oldott fék esetében mutatja, a 50 2. ábrán a vezérlő dugattyú és a dugatytvúrúd helyzete látható az első, legkisebb fékezési fokozat megindítása után, a 3. ábra ezen részeknek a maximális hengernyomás elérése, illetve a gyors fékezés 55 megindítása utáni helyzetét tünteti fel, míg a 4. ábrán megnövelt léptékben részleges metszet, illetve nézet látható. A fék üzemkészségét azáltal érjük el, hogy a mozdonyvezető a vezetői fékszelepet nyitja, amikoris nyomólevegő tölti 6 meg a vezetéket és a (B) segédlégtartályt egy a rajzon fel nem tüntetett visszacsapószelepen és a. (24) csatornán át pl. 5 atm. nyomásra. Levegő áramol továbbá a (95) zárócsapon és a (28) csatornán át £ az (1) vezérlő dugattyú felső oldalára és ennek mentén, valamint az igen szük (37) fojtónyíláson és a (39) csőtoldaton át az (A) vezértartányba, amíg ez utóbbiban ugyanazon nyomás nem uralkodik, mint a r , vezetékben. A vezetéknyomás csökkentése, pl. kb. 0.1 atm. nyomással való csökkentése alkalmával, amint ez ismeretes, mindenekelőtt az említett visszacsapószelep zárása által megakadályo'ztatik a levegőnek a i segédlégtartályból a vezetékbe való visszaáramlása és egyidejűleg azonnal megszakad az összeköttetés az (A) vezértartály és a vezeték között. Az (A) vezértartály és a vezeték közötti nyomáskülönbség ugyan- í is az (1) vezérlő dugattyút kissé felfelé szorítja, minek folytán az (58) visszahajlított bőrtömítés a. (37) fojtónyílás mellett elhalad és a hengerfalat tömíti. Ezáltal az összeköttetés a vezértartály és a vezeték f között megszakad; a dugattyúrúd visszahajlított (115) tömítése továbbá elzárja a (19) kibocsátási furatot. A vezérlő dugattyú kis mértékű továbbmozgása után az addig a (115) tömítés által elzárt (17) i bebocsátás! furat nyittatik, úgyhogy nyomólevegő áramol az (1) vezérlő dugattyú feletti térből, illetve a vezetékből a (2) dugattyúrúd (21) hornyain át a (41) átviteli kamarába. Ezáltal a vezetéknyomás : pl. 0.12 atm.-val hirtelen csökken; ennek folytán az (1) vezérlő dugattyú tovább mozog felfelé és a (115) tömítéssel elzárja a (20) kibocsátási furatot. Ezáltal a (12) kibocsátó dugattyú tovább mozgattatik felfelé, amiáltal az (5) bebocsátó tolattyút megemeli. Továbbá a (115) bőrtömítés végül nyitja a (18) bebocsátás! furatot, miáltal a vezetékből még egyszer levegő csapoltatik le a (21) hornyokon át, amíg a (42) átviteli kamara meg nem töltetett. Ezen lecsapolás a vezetékben újból pl. 0.12 atm. hirtelen nyomáscsökkenést létesít, úgyhogy az (1) vezérlő dugattyú újból tovább halad felfelé. Ezen önműködő, hirtelen nyomáscsökkenés a vezetékben az (1) vezérlő dugattyú felemelkedése által a külső, előfeszültséggel rendelkező (13) spirális rúgót kissé továbbra is megfeszíti és a még meg nem feszített (11) rúgó közvetítésével a (12) kibocsátó dugattyú a (16) kibocsátó szelepre gyakorol nyomást, amiáltal a (C) fékhengernek a küllevegő-
