94684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagoknak fahulladék és szulfithulladéklúg keverékéből való előállítására

Mejíjelent 1 ÍKiO. évi január hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI jB9Qn| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94684. SZÁM. — Il/a OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagnak fahulladék és szulfidhulladéklúg keverékéből való előállítására. Róbert Wilhelm Strehlenert mérnök Nol (Svédország). A bejelentés napja 1927. évi junius hó 9-ike. Jelen találmány tárgya eljárás, melynek célja gazdaságos módon két különböző hulladékanyagból, amelyek két különböző iparágban adódnak és melyek 5 ezen iparágakban hátrányos módon felhalmozódnak, tüzelőanyagot előállítani. A tekintetbe jövő hulladékanyagok egyrészt azok, amelyek fürészmalmokban és" más famegmunkáló gyárakban keletkeznek, 10 amelyek a fát mechanikai vagy vegyi úton munkálják meg" és pedig főleg forgácsok alakjában (a következőkben ezeket röviden fürészpornak vagy faforgácsnak fogjuk nevezni) és másrészt azok, amelyek a szul[5 fit cellulóza előállításánál hulladéklúg alakjában keletkeznek. A számos eddigelé ismert javaslatból ezen hulladékanyagoknak előnyös értékesítésére eddigelé még egy sem bizonyult be különösen hasznavehe>0 tőnek. Fürészmalmokban és hasonló ipari telepeken a forgácsok igen csekély gazdasági hatással égettetnek el és pedig főleg csak azért, hogy azokat eltávolítsák >5 vagy megsemmisítsék, kevésbbé azon okból, hogy az elégetésüknél fejlesztett meleg hasznosíttassék. Már megkísérelték fűrészport brikettezni, de eddigelé nem sikerült ezen anyagból kellő mértékben Í0 tartós brikettet előállítani. A szulfithulladéklúg tekintetében ismeretes volt ez utóbbit az ú. n. szulfitszénné átalakítani, amidőn a jelenleg ismeretes módszerek szerint csak kb. 70% kiaknázás !5 volt elérhető, vagy megkísérelték azt folyékony tüzelőanyag gyanánt felhasználni. Tekintettel a jelenlegi kőszénárakra, a szulfitszén túl drága és a lúgnak folyékony tüzelőanyag gyanánt való használata sokkal gazdaságtalanabb, semhogy kiterjed- 10 tebb mértékben alkalmazható lenne. Ismeretes továbbá a szulfitlúgot kőszén-, illetve barnaszénpornak brikettezésénél kötőanyag gyanánt alkalmazni és építőanyagok előállításánál különböző célokra í;> felhasználni, mire nézve példaképen megemlítjük a 14364. és 45359. számú svéd szabadalmakban leírt eljárásokat. Jelen találmány célja a fentemlített két hulladékanyagot egységes anyaggá egye- 50 síteni, oly eljárással, amely hőgazdasági szempontból kielégítő tüzelőanyagot szolgáltat és amelynél a lúg összes szilárdanyagtartalma kiaknáztatik. Ezen eljárás szerint a forgácsokat teljesen megszárít- 55 juk és a szulfithulladéklúgot, melyet a forgácsokkal össze kell keverni, szokásos módon 25 egész 60 % szilárdanyagtartalom koncentrációig beszárítjuk. A szulfitlúgot fokozatosan is vezethetjük a forgá- 60 csökhöz és a lúgban levő vizet a forgácsokkal való keverése közben gözölögtethetjük el. A két anyagot ezután közönséges keverőgépben összekeverjük, mely munka csak igen csekély erőszükségletet igényel. 65 A lúgnak a kellően megszárított termékben foglaltatott szilárdanyagtartalma 25 és 60% között változik az egész keverékhez viszonyítva. A két anyagnak kb. egyenlő súlyú keveréke a kész termékben különö- 70 sen jó eredményt ad. A keverési munka legcélszerűbben úgy foganatosítható, ha az anyag kb. 36% vizet tartalmaz. Ha töményebb vagy kevésbbé tömény szulfitlúgot használunk, akkor a legjobb keveréket úgy 75 kapjuk, ha annak víztartalmát kb. 36%-ra állítjuk be. A keverék egyáltalán nem ragadós konzisztenciájú, mivel a forgácsok a