94631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegyeknek alkatrészeire való felbontására

lyadékot használunk, mely félig átbocsájtó membrán módján fejti ki hatását és a folyadékkal gázelegyet nyomás alatt hozunk érintkezésbe, akkor a gázoknak 5 oldó'dniok kell a folyadékban és pedig a folyadék különböző gázokat különböző mértékben fog oldani. A két gáz egyike jobban fog oldódni, mint a másik ós a gázoknak ezen frakcionált oldása útján azok 10 szétválaszthatok. A gázoknak ezen nyomás alatti frak eionált oldásánál teljesített munka lényegében egyenlő azon munkával, mely azoknak elegyítéséhez kellett. Az oldásnál tel-15 jesítendő munkát még azon energia növeli, mely a. nyomás előállításához szükséges. A frakcionált oldás egy vagy több fokozatban mehet végbe. Közönséges levegő kezelésénél az oxigén, mely a térfogat egy 20 ötödrészét foglalja el, sokkal könnyebben oldható bizonyos folyadékokban, mint pl. vízben, mint a nitrogén. Az oldatlan nitrogén tehát visszamarad. Valamely elegyből oldódó gáz mennyisége egyenes arányban 25 van a nyomással, tehát nagy nyomásnál az oldás sokkal könnyebben megy végbe, mint kis nyomás esetén. Minthogy azonban a nyomás kifejtésekor a munka négyötöd részét azért kellett 30 kifejteni, hogy a. négyötöd t.órfogatrész nitrogént komprimáljuk, az utóbbiinak komprirnálására fordított munkát elveszettnek kellene tekinteni. Ez az energia azonban visszanyerhető, ha a nyomás alatt 35 lévő nitrogént arra használjuk fel, hogy a friss levegő- (vagyis elegy) mennyiségeket helyezzük nyomás alá, az eljárás keresztülvitele céljából. Az oldott oxigént tartalmazó víz természetesen arra. hasz-40 nálható fel, hogy az oxigént abból visszanyerjük. Elméletileg tehát levegő kezelésénél a a nitrogénből az elhasznált energiának körülbelül csak négyötöd része használ-45 ható újra a levegő, vagyis a nitrogén és oxigén elegyének komprirnálására. Ha a folyadékra gyakorolt nyomást azután megszüntetjük, akkor az oxigén szabaddá lesz. Ha ez akkor történik, amikor a foő0 lyadék nem érintkezik a nitrogénnel, akkor a kapott oxigén is arra használható fel, hogy új elegyet, illetve levegőt komprimáljunk. A találmány szerinti eljárás értelmében 55 a levegő kezelésénél a nitrogént hevítjük és pedig annyira, hogy valamely hőerőgép munkaköríolyainatáiban a bevezetett hő azt az energiaveszteséget egyenlíti ki. mely az oxigén eltávolításának tudandó be. A nitrogén energiát szolgáltat, ha he- ( vítése után lehűtjük. A találmány célja már most, hogy a nitrogénbe vezetett hőt oly fokon tartsuk, hoigy az ezen hőb'íl ismert módon termelt energiával új levegőmennyiségeket komprimálhassunk, rígy- ( hogy az eljárás ligyszólván önmagától folytatódik. Minél magasabb a hőfok és minél nagyobbak a hőerőgép körfolyamatánál te^ kintetbe jövő nyomáscsökkenések, annál r

i nagyobb lesz a hatásfok és annál hatályosabb lesz a telep és az eljárás. A hatásfok a Carnot-féle körfolyamat alapján állapítható meg. Megjegyzendő, hogy az oxigénnek a le- 7 vegőből való kiválasztásánál a visszamaradó nitrogén rendkívül semleges gáz és nagyon magas hőfokra hevíthető, nevezetesen ha a nyomást növeljük. A hőfok és nyomás e növelésével a hőerőgép köriolya- 8 matának hatásfoka is növelhető. Rendes körülmények között azonban az oxigén és nitrogén elegye nem hevíthető ily magas hőfokra, inert az oxigén e hőfokon vegyi reakcióba lépne a teleip fémalkatrószeiivel. 8 A munkát nemcsak a nitrogénből nyerhetjük vissza, hanem a komprimált, oxigénből is munkát vonhatunk el. Ez vonatkozik valamely elegy más, egyes gázaira is, ha tágulásuk által egy gépben hatást 9 fejtenek ki, ahol is ez a hatás a gépben energiatárolás mellett vagy enélkül, hevítés közben következhet be. Szabadalmi igények: 1. Eljárás valamely gázelegynek egyes 9; gázokra való felbontására, azáltal jellemezve, hogy az elegyet folyadék jelenlétében nyomásnak vetjük alá oly célból, hogy az elegyből egy vagy több gázt a folyadékban oldjunk, míg más 11 gázok oldatlanok maradnak. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az elegy oldatlan részét hevítéssel nyomás alá helyezzük, hajtóközegként hő- 1( erőgépbe vezetjük és a hőerőgépet arra használjuk, hogy a gázkeveréket nyomás alá helyezzük. 3. A 2. igényben védett eljárás foganatost'tási módja, azáltal jellemezve, hogy 1: a keverékbe annyi hőt vezetünk, hogy a feloldatlan részben fejlesztett ener-