94619. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kézi lőfegyver

— 4 — talan kiindulási helyzetébe, miközben a (6) elcsattantó rúd a (4) billentyűvel, a (26) rúgó nyomóihatása alatt, a mellső helyzetbe (6. ábra) előrehajt atik; emellett 5 a (6) rúd (16) kivágása vagy nyugasza a (12) retkesztőemelővel és ennek (15) horgá­val akként működik együtt, hogy az ütő­(test nem rögzíthető a teljesen felhúzott helyzetben; (29) a (12) rekesztőemelő 10 nyomórúgója. Az első, illetve legfelső tölténynek ki­lövésénél a messzi előrenyúló (4) billen­tyűt teljesen vissza kell húznunk azon cél­ból, hogy az elcsattantó rúdnak (25) karja 15 a (20) ütőtestet leghátsó helyzetbe hozza, amikor is a (25) kar süllyed és az ütőtest a (26) rúgó hatása alatt előres'zökhet. Egy az elcsattantó rúd előtt elrendezett (27) csap a rúd felfutó rézsútos (28) végét, a 20 részek visszafelé mozgásának végén, a 7. ábra szerinti helyzetbe leszorítja, hogy a (25) kart az ütőtest (21) orrából kikap­csolja. A lövés megtörténte után a lob­bantyúszerkezet a 7. ábra szerinti helyzet-25 ben van; az ütőtest emellett a lövésre kész felhúzott helyzetben van, a billentyű pe­dig hátsó helyzetében, mozgási pályájá­nak végén, ahol is a (12) emelő és a (4) billentyű közötti (30) rúd támaszkodik a 30 (tüzelési helyzetben a (4) billentyűre, ami­ből kitűnik, hogy a fegyver lövésre fel van húzva. Az előbbiekből kitűnik, hogy az 1—5. és fi—7. ábrák szerinti két kiviteli alaknak 35 működési módja nagyjában azonos. Mind­két esetben ugyanazon problémának meg­oldásáról van szó, nevezetesen arról, hogy a závárzatnak a kézzel való kinyitásánál a rugóval felszerelt billentyű előre megy 40 és az ütőtestnek (kakasnak vagy ütőszeg­nek) felhúzását, meggátolja, illetve arról, hogy az ütőtest, feltéve, hogy előbb a fel­húzott vagy tüzelési helyzetben volt, az előt'eszültségi vagy nyugalmi helyzetbe 45 kerül vissza, míg egy lövés leadása után a lobbantyú teljesen felhúzott helyzetbe kerül és a fegyver a tölténytár teljes ki­ürüléséig mindig elsüthető. Ily módon nagy biztonsági fokot érünk 50 el. A fegyvernek előnye azonban nem csu­pán abban van, hogy töltött és felhúzott állapotban is véletlen elsülés ellen biztos fegyverrel van dolgunk, hanem abban is, hogy a fegyvernek az első lövés által meg-55 kívánt felhúzása és elsütése hosszabb bil­lentyű járatot tesz szükségessé, ami a fegy­ver használatánál bizonyos megfontoltsá­got tételez fel. így tehát az első lövés nem adható le könnyelműen, ami azonban az első után következő, a felhúzott lobban- 6( tyúnál rövid billentyűjárattal elsüthető, többi lövés tüzelési sebességét nem befolyá­solja. A 8—13. ábrák szerinti kivitelnél a (2) zároló vagy ennek hosszirányában elcsúsz- 6í tatható (8—11. ábra.) vagy vele egy testet alkotó (12—13. ábra) (31) zárótömb van elrendezve. A lobbantyúszerkezet ennél a kiviteli alaknál is az ütőtest visszajutá­sával húzatik fel lövésre, míg a kézzel 7( való nyitásnál és becsukásnál az ütőtest nem feszíttetik meg. Az első lövés szá­mára való felhúzószerkezet ismert fajtájú lévén, a rajzban nincs is feltüntetve; ép­pen úgy működik a billentyűre gyakorolt 7í nyomásnál, mint a közönséges forgópiszto­lyoknál. A 8. és 9. ábrákban szemléltetett kivitel­nél a fegyver (2) zárolója hátul nyitva van. A 8. ábra a závárzatnak kézzel esz- 80 közölt nyitása után tünteti fel a fegyvert. A (31) zárótömb ebben az ábrában a (2) závárzatban mellső helyzetét foglalja el, úgyhogy a (20) ütőszegnek (21) orra nem kapcsolódik a (12) rekesztőemelő (32) orrá- 85 val. A fegyver zárásánál a fel nem húzott (20) ütőszeg a záróiéval mozog és nyu­galmi helyzetbe kerül, úgyhogy az első lö­vés elsütésénél az ütőszeget itt is csak a billentyűre kifejtett húzással kell előbb a 90 tüzelési helyzetbe hoznunk. Az ismert kivitelű elosattantó szerkezet a rajzban nincs feltüntetve. A 9. ábra a nyitott závárzatú fegyvert mutatja egy lövésnek eltüzelése után. A 95 (31) zárótömb ebben az ábrában a závár­zatban hátsó helyzetét foglalja el, a lőpor­gázok a töltényhüvely fenekére gyakorolt visszalökés folytán, minek folytán egyút­tal a závárzat is visszahajtatott. A (31) io< zárótömbnek ezen helyzetében az ütőtest (21) orra a (12) rekesztő emelőnek (32) orrába kapcsolódik, úgyhogy a (20) ütő­szeg meg van feszítve. A závárzatnak nyi­tását tüzelésnél, ismert módon, közvetlenül iot követi a,z előremozgató rúgó folytán végbe­menő zárás, miközben az ütőszeg megfe­szítve marad. A 10. és 11. ábrákban feltüntetett kivi­telnél (5) kakas talál alkalmazást, mely a uc (31) zárótömbbel működik együtt, ameny­nyiben az orsó (33) kivágásába kapcsoló­dik. A kakas a harántirányú (19) csapon forgathatóan van ágyazva és (34) rovaték­kal vaigy nyugasszal van ellátva, melybe 115 a (12) emelőnek vagy kilincsnek (35) orra

Next

/
Oldalképek
Tartalom