94617. lajstromszámú szabadalom • Többszörös trieur

Megjelent 1930. évi .január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94617. SZÁM. — X/S3. OSZTÁLY. Többszörös trieur. Kalker Trieurfabrik und Fabrik g-elochter Bleche Mayer & Co. A. <j. Köln. A bejelentés napja 1927. évi február hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 19-ike. A találmány többszörös trieurökre vo­natkozik, melyek két vagy több különböző fajtájú cellával — különböző gabonafaj­táik számária — bíró tnieurhengerből van-5 nak képezve. Ezen. hengerek mindegyiké­nek egy saját, a hengeren keresztül végig­menő, ismert fajtájú, felfogóteknŐvel kell ellátva lennie, mely a cellák által kiemelt anyagot felfogja és elvezeti. Ezen teknők. 0 mint ismeretes, a henger hossztengelye tö­rül elállíthatok. A találmány tárgya oly fente,mllített fajtájú trieiur, melynél a tek­nőkben leivő toivábbítócsigák a trieur tenge­lyével koaxiálisak, a teknőknek a megkí 5 vánt egyenként való elállíthatósága pediig egyszerű módon van elérve. A rajzon a találmánynak egy példaké­pem vett foganatosítás! alakja van feltün tetve, ahol is a trieiur kiét különböző fajtájú íO cellával van ellátva. Az 1. ábra a trieur hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala, a 3. ábra az 1. ábra 8—3 vonala, a 4. ábra pedig az 1. áibra 4—4 vonala sze !5 rint vett metszet. A trieurhenger a (C) sza.kaszb"n, balról egészen x—x vonalig az egyikfajtájú (fel nem tüntetett) cellákkal, ozon vonaltól jobbra pedig, a (I)) szakaszban, a másik 50 fajtájú cellákkal van ellátva. A középten­gelyben az (a) telt tengely és az ezt körül­vevő (b) üreges tengely fekszik. Utóbbi a hajtását a trieiurrel együtt, a (c) végéiről nyeri; a (b) tengely az A—B részen a (C) 35 szakaszban levő (f) felfogóteknő (e) hom­lokfalának (d) agya által meg vian sza­kítva, az (a) telt tengely ezen (d) agyon keresztül halad, viszont az E—F részen van az önálló (a2) tengely darab által meg­szakítva. Az (a) tengely csupán az (f) 40 teknő elállítására szolgál, ezen (a) ten­gely tengely© körül való forgás által, amely célból a (d) agy az (a) tengellyel szilárdan össze van kötve. A forgás a (b) üreges tengelynek meg- 45 hajtott (c) végéről, annak az (f) teknőben levő folytatására a (g) hoimlokkerekek út­ján vitetik át, melyek közül egy-egy a (b) és (c) üreges tengelyek szakaszának egy­egy végén van megerősítve és melyek az 50 (e) homlokfalban ágyazott (hl előtét által vannak mozgási összefüggésibe hozva. A forgó (b) üreges tengelyen az (i) to­vábbítóesiga van megerősítve, mely az (f) teknő fenekét érinti ós mely a. (C) trieiur- 55 szakaszban a cellák által kiemelt anyagot az (f) teknőből (a rajzon jobbíelé) eltávo­lítja ós pedig a következő berendezés által. A (D) szakaszban, az, (f) teknő tői külön­állóan, szintén van egy (k) felfogóteknő 50 elrendezve. Ezen ,a bő (1) cső megy ke­resztül, melyen viszont az (al) és (bt) ten­gelyek, valamint az (f) teknő (i) csigájá­nak folytatása gyanánt, az (il) esiga ha lad keresztül. Az (1) cső és az (il) csiga a 65 (bl) üreges tengellyel forog, amellyel szi­lárdan össze vannak kötve. A (bl) üreges tengely forgását a (b) üreges tengelytől nyeri, amennyiben utóbbi az (E) és (F) pontokban az (a) és (al) tengelytől elkülö- 70 nített (a2) tengelydarab által a (bl) foly­tatással egyesítve van. A forgó (1) cső külső felületén a (t) to­vábbítócsiga van megerősítve, mely a (k) teknő által fel fogott kiemelt anyag elve- 75 zetésére szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom