94602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegezett szigetelés előállítására szalagokból

szélek megfelelő megmunkálását kibírja. Szövetek jelen eljáráshoz nem használhatók, mert a széleken fekvő fonalak a megmunkálásnál elszakadnának, azonfelül szö-5 vetek erősáramú, magasfeszültségű vezetékek szigetelésénél nem használhatók, különösen ott nem, ahol itatott szigetelésről van szó. Végűi figyelembe veendő, hogy a szövet nem oly sűrű struktúrával hír, mini 10 pl. a papir, hanem az egyes fonalak között hézagok vannak. A rajz 1-4. ábráján a szalagkereszlmelszelek több példaképem kiviteli alakja van feltüntetve. A keresztmetszetek alakja 15 olyan, hogy az egymás mellett vagy egymás fölött tekercselt szalagok az erővonalak irányához képest lehetőleg ferdén vagy merőlegesen futó hézagokat eredményeznek, míg az erővonalak irányába eső hé-20 zagok vagy teljesen elkerültetnek vagy rövidek. A szalagokból ilvmódoii alakított szigetelőtest nincsen teljesen feltüntetve. Alakja tetszőleges, pl. kerek vagy négyszögletes keresztmetszetű lehet. 25 Az 1. ábra szerinti keresztmetszetnél a parallelogramm-kereszlmctszclű (a) szalag egyes menetei úgy helyezkednek egymáshoz. lvogy a (c) erőmező irányához képest párhuzamos hézagok egyáltalában nem ke-30 lelkeznek. A (b) hézagok a (c) erőmezőirányhoz képesl ferde irányban fekszenek. Mennél ferdébbek a hézagok, annál kedvezőbb a hálás, mert annál hosszabb lesz a (d) és (e) pontok közötti út, amelyen a(c) 35 irányban az (a) szalagra vitt rétegére eső feszültségnek ki kell egyenlítődnie. A szalagok rézselése hengerlés, vagy rézselő- vagy vágóberendezés segélyével, eszközölhető. 40 Az elkészítésük ulán nem hajlítandó szigetelőtestek átütőszilárdsága olykép is növelhető, hogy két egymásután következő menet ferdeirányú (b) széleit egymással szilárdan összeragasztjuk. Ez pl. úgy esz-45 közölhető, hogy ezeket az éleket előbb alkalmas anyaggal, pl. szintetikus gyantával vonjuk be vagy azzal itatjuk. A későbbi hevítésnél a (b) szélek a bevonóanyag megváltozása révén, a melegben tartósan össze-50 ragadnak, úgyhogy gyakorlatilag, az egymáshoz ütköző menetek között liézag egyáltalában nem látható. Az impregnálás részére még elegendő hely marad fenn, minthogy a (b) élek a teljes szalagszélesség 55 aránylag kis részét foglalják el. Pl. 25 mm szalagszélességnél elegendő 2—3 mm álfödés, úgyhogy a szalag szélességének négyötöd része összeragasztva nincsen és e rész impregnálható. Az egymáshoz ütköző élek egyesítésére 60 ugyanazon anyag szolgálhat a szigetelőtestek bizonyos részeiben is, még akkor .is, ha később hajlítandók. Pl. egy kábel szigetelésének a fémvezelékhez legközelebb fekvő belső rétege ilymódon állítható elő, 65 mert e rétegek hajlítás alkalmával csak kismértékben tolódnak el, míg a főigénybevétel és az ezzel összefüggő eltolódás a külső rétegekben lép fel. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti kereszlmet- 70 szelhez hasonló keresztmetszet van feltüntetve; (f) és (g)-nél letompított sarkokkal bír, miáltal az 1. ábra szerinti érzékeny, vékony széleket elkerüljük. A szalag keresztmetszete úgy is választ- 75 ható (3. ábra), hogy a ferde éleket lépcsőzetes (h, i, k, 1) élekkel helyettesítjük. Az (m; szakadozott vonallal jelezve van, hogy az (a) szalag két vékony (n) és («) szalagból van előállítva. A két rész tetsző- 80 leges módon, pl. ragasztással egyesílhető. A ragasztóanyagot célszerűen csak a széleken vagy a hosszirányhoz haránt futó csíkokban visszük fel, hogy a szigetelőtest impregnálását lehetővé legyük. 85 Látható, hogy a 2. és 3. ábra szerinti szalagoknál valóságban a mezőirányhoz párhuzamos hézagok leljesen el nem kerülhetők, ezek azonban a szalagvastagság töri részére, pl. a 3. ábra szerint a felére 90 vannak korlátozva. Mennél rövidebbek e hézagok, hatásuk annál kevésbbé zavaró. A 3. ábrát illetőleg kifogásolható, hogy ugyanazon eredmény akkor is elérhető, ha 95 egyszerűen félvastagságú szalagokat egymástól elválasztva használunk. Ez azonban nem áll fenn, mert a szalagok vastagsága tisztán mechanikai okokból korlátozva van, mert különben feszítés foly- 100 tán elszakadnak. Minthogy a szalagokat erős feszítés mellett kell felfonni, hogy erősen feküdhessenek egymáson, bizonyos vastagságon aluli papir nem használható, úgyhogy a 3. ábra szerinti kivitel haladást 105 jelent. A 4. ábrán kél szomszédos szalagréteg lépcsőzetes egymásbakapcsolása van feltüntetve. A két ( at) és (a2) réteg lépcsőzetes (p, q, r, s, t, u, v, \v) élekkel íbíró 110 egyenlő és pedig kétoldalt szimmetrikus keresztmetszetű szalagból áll. Ily szalagok hengerlés útján könnyen előállíthatók. Jelen eljárás elsősorban erősáramú vezetékek szigetelő testeinek előállítására al- 115 kalmas. Az eljárás mindenfajta vezetékeknél felhasználható, ha megfelelő elleni-