94599. lajstromszámú szabadalom • Váltórögzítő kampós zár

— 2 — vas van erősítve, erre pedig a (9) és (9a) ütközőlemezek vannak rácsavarva. A (3), ill. (3a) kampó lefelé forgatásá­nál, tehát a hozzátartozó csúcssínnek a 5 tősínhez való mozgatásánál a (9), ill. (9a) iitközőlemeznek felső lapjához szorul, ezen csúszik és, miután a csúcssín a tősínhez ért, az ütközőlemeznek szélén tovább le­felé forog és ehhez támaszkodva a csúes-10 sínt helyzetében rögzíti (1. ábra baloldal). A visszafelé mozgatásnál a (3) kampó először felfelé elfordul, míg csak a (10) orr a csúcssínbe nem ütközik, mire a vál­tónak átállítása történik. 15 A (4) összekötőrúd a szabványos (7) talplemeznek (12) mélyedésében a tősín alá nyiilik és így a csúcssínnek emelését megakadályozza. A leírt szerkezet amellett, hogy föltét-20 lenül üzembiztos, igen könnyen, egysze­rűen és gyorsan szerelhető, anélkül, hogy a helyszínén a meglévő váltószerkezeten valamit változtatni kellene. Az (5) összekötőrúd olyan hosszú, hogy 25 a váltókon levő szabványos (6) áliítórúd minden átalakítás nélkül használható. A (9) és (9a) ütközőlemezek két sor egy­máshoz eltoltan alkalmazott (13, 14) lyuk­kal vannak a felerősítő csavarok részére 30 ellátva és így az ütközőiemezek egyszerű elforgatásuk által négyféle helyzetben erősíthetők a (8) tartóra, úgyhogy egyik vagy másik élük szolgál a kampónak üt­közőül. Az ütköző lemezek tehát a rögzítő 35 kampóknak megfelelően négyféle hely­zetben beállíthatók, anélkül, hogy a sze­relés alkalmával akár reszelnünk, akár fúrnunk kellene s amellett hosszlyukak­nak az alkalmazását is elkerüljük, amely 40 hosszlyukak nem biztosítanák a rögzítő szerveknek elmozdíthatatlan helyzetét. Megjegyzendő még, hogy a találmány szerinti rögzítőszerkezetnél a máv. rend­szerű CIV. és C VI. váltóknak csúcssínei­ben és aláhúzó lemezeiben szabványlap 4E szerint mar létező furatok felhasználha­tók, úgyhogy a rögzítőszerkezet ebből a szempontból is könnyen és gyorsan sze­relhető. Szabadalmi igények: 50 1. Váltórögzítő kampós zár, jellemezve a csúcssínen függélyes síkban elforgatha­tóan alkalmazott, felfelé való elforga­tásában határolt, a csúessínnek a tősín felé való mozgatásánál pedig a vele 55 csuklósan összekötött állítórúddal le­felé elforgatott, az ütközőlemeznek felső oldalához szorított és ezen csúszó kampó által, mely a csúcssínnek vég­állásában az ütközőlemeznek széle előtt 60 leforgatva a váltót elreteszeli. 2. Az 1. alatt igényelt váltórögzítő kam­pós zárnak kiviteli alakja, jellemezve azzal, hogy a rögzítő kampókat össze­kötő rúd meghosszabbítása a fősínnek 65 talpa alá nyúlik, a csúcssín kiemelke­désének megakadályozása céljából. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt váltórögzítő kampós zárnak kiviteli alakja, jelle­mezve azzal, hogy a rögzítő kampókat 70 összekötő rúd az áliítórúd felé meg van hosszabbítva oly célból, hogy a meg­lévő szabványos állítórudak minden változtatás nélkül használhatók legye­nek. 75 4. Az 1—3. alatt igényelt váltórögzítő kampós zárnak kiviteli alakja, jelle­mezve azzal, hogy az ütközőlemezek a felerősítő csavarok részére egymáshoz képest eltolt lyuksorokkal vannak el- 80 látva oly célból, hogy az ütközőleme­zek egyszerűen elforgatásuk által kü­lönböző távolságban beállítva felerő­síthetek legyenek. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom