94547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék olajkeverékek szétbontására

Megjelent 193Q. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94547. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék olajkeverékek szétbontására. Sigrbert Seelig építőmester Berlin. A bejelentés napja 1927. évi március hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi március hó 25-ike. Ismeretes már olajkeverékeknek folytonos üzembein azáltal való szétbontása, hogy azokat olvadt fémekkel töltött edénybe vezetjük és az olvadékban fel-5 emelkedni hagyjuk. A szétbontás olyan irányítására, hogy a kívánt termékeket kapjuk, bizonyos hőmérsékleteket, melyeket az előállítandó termékek határoznak meg, pontosan be 10 kell tartani. Mivel a szétbontási folyamatok magas hőmérsékleten játszódnak le, gyakorlatilag igen nehéz pontos hőmérsékleteket állandó értéken tartani. Bár sok készüléket ajánlottak már a jelzett 15 célra, mindezen készülékek tisztán mechanikailag működnek, amennyiben az olajok és olvadékok áramlását alkalmas módon szabályozzák. Kitűnt, hogy az ilyen berendezések csak tökéletlenül dolgoznak 20 és a hőmérséklet állandó értéken való tartását csak hiányosan eszközlik. Jelen találmány már most olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, melyekkel ez a hátrány kiküszöbölhető. A 25 találmány értelmében a reakcióedény fűtött fala és annak belseje közé, melyben az olajok szétbontása történik, hűtőbetétet iktatunk, mely a fűtött falból kisugárzó meleget a reakciótértől távoltartja 30 és ezáltal megakadályozza azt, hogy a hőmérséklet az edény belsejében az edény falának hőmérsékletingadozásai által befolyásolta ssék. Az eljárás keresztülvitelére szolgáló ké-35 szülék lényegében abban áll, hogy a reakciós edénybe központosán csőkígyót vezetünk. Ez a csőkígyó fémcsőből áll, melynek keresztmetszete kör, ellipszis, vagy más alakú lehet és amely a gőztér felé 45 50 nyitott. Ha már most az abszorpciós edény 40 üzemben van és az edény falának melege a csőkígyót éri, a benne lévő gőzök kiterjednek és ezáltal hőt nyelnek el. A gázok rossz melegvezetése folytán a hűtőbetét ütközőréteget képez, mely az edényfal hőmérsékletét csak lassan veszi fel és ezáltal az ingadozásokat kiegyenlíti. A fölös meleget a csőkígyó, illetve annak gőzalakú tartalma nyeli el és így az nem juthat az edény belsejébe. Az eljárás egy más kiviteli módja abból áll, hogy a csőkígyókat légtelenítjük. A csövekben lévő légüres tér a hővezetés ellen még alaposabb védelmet nyújt, mint az első kiviteli alaknál a csövekben lévő 55 gőzréteg. A csőkígyón át vízgőzt, levegőt vagy egyéb gázt is vezethetünk és ily módon vezethetjük le a fölös meleget. A csőkígyók között a lefelé sülyedő ol- 60 vadék ismét az edény falához juthat és ott ismert módon ismét felhevül. A csatolt rajzon a találmány szerinti eljárás keresztülvitelére alkalmas berendezés egy póldaképeni kiviteli alakját 65 tüntettük fel, melyet az 1. ábra függélyes metszetben, a 2. ábra pedig a fedél levétele után felülnézetben mutat. Az (a) edényt kívülről fűtjük. Az (e) 70 csövön át az olaj az edény fenekétől bizonyos magasságban lép be az edénybe. Fajsúlyuk folytán az olajok a fémolvadékban gyorsan felemelkednek és ezáltal ebben felfelé irányuló örvénylést idéznek 75 elő. A reakcióteret az edény fűtött falaitól a (c) csőkígyó teljesen megvédi, úgyhogy meleghozzávezetés az edény falától