94530. lajstromszámú szabadalom • Kiborítóhely hányó drtótkötépályákhoz

hoz van kötve, mely fent, a (c) állványon a íogószáj körívalakú szélével Koncentrikusan van elrendezve. Az (f) kar tehát, a találmány értelmében, az (i) 5 csap körül oldalirányban kilengethető, jL a kar vagy vízszintesen vagy gyengén lejtősen lehet elrendezve, amint ez a rajzon látható. Hátrafelé a (k) tartó vagy iiordkötelek csatlakoznak a kiborító hely-10 hez, melyek pl. (1) feszítő súlyokkal feszithetők meg; utóbbiak az (a) oszlop belsejében vannak elrendezve. A (k) hordkötelek felett fekszik a végnélküli (n) vonókötél, mely előbb egy az (f) kar 15 (i) forgási csapjában koncentrikus (o) vezető korongon és azután az (f) kar szabad végén ülő (p) visszavezető korongon van átvezetve. Két hosszoldalán és szabad homlokoldalán az (1) kar (m) függő.20 pályavágányt hord, mely hátul ismert módon, átvezető nyelvekkel csatlakozik a (k) hordkötelekhez. Az (n) vonókötélre erősített (w) kötélpályakocsik tehát egész hosszában körüljárják az (f) kart. A ko 25 esik önműködő kiürülését ismert eszközök idézik elő az (í) kar (m) vágányának tetszőleges helyén. Ennek folytán a (q) rakás felépítése (felhányása) közvetlenül az (a) oszlopnál kezdődhetik és innen az (f) 30 kar hosszirányában terjedhet tovább. A 2. ábrán az alaprajzban, az (f) kar középhelyzete (I)-gyel van jelezve. Ha. a kiborítás lehetősége e helyen már megszűnt, az (í) kart oldalra forgat juk pl. a (II) hely -35 zetbe, majd tovább a (III) helyzetbe. E célra az (m) függőpályavágány hátulsó csatlakozási darabjait el kell távolítani és különlegesen görbített illeszkedő darabokkal kell helyettesíteni. Az (n) vonó£0 kötél eltérítésére (r) és (s) eltérítő korongok vannak elrendezve, melyek mozgatható csapágyakban vannak ágyazva, úgyhogy az (f) kar (I) középhelyzetével párhuzamosan eltolhatók. Mint a 2. ábrán 4"> látható, az (í) kar (III) helyzetében az (n) vonókötél egyik szárát az (r) görgőn és másik szárát az (o) görgőn tereljük el, mely utóbbi koncentrikus az (f) kar (i) forgási csapjával. 50 A találmány értelmében az (f) kar meghosszabbíthatóan van berendezve. Pl. egy távcsőszerűen kihúzható meghosszabbító résszel lehet az ellátva, melynek mellső végén a (p) kötélkörülvezető korong ül. .55 Azonban úgy is végezhető ez a meghoszszabbítás, hogy az (f) kar testét megfelelő számú járommal hosszabbítjuk meg. Ezt a meghosszabbítást akkor végezzük, ha a (q) rakás az (a) oszlop körül már teljesen. az (f) kar alsó szélének közvetlen közeléig, < felhányatott. A 2.. ábra a (IV) és (V) helyzetben mutatja a meghosszabbított (i) kart. A meghosszabbított kart, célszerűen, valamely módon rátámaszkodni engedjük a (q) rakásra. Lehet pl. e célra ( egy köralakú (t) vágányt fektetni a (q) lakásra, mely fordítókorong módjára támasztja alá az (f) kart. E mellett a kar szabad vége kinyúlhat a rakás mellső szélén túl. Lehet e helyett sugárszerűen ' szétágazó vágányokat is lerakni a kar egyes helyzetei szerint, melyeken a kar állványát előre lehet gördíteni. Ily módon különböző utunk és módunk vain, hogy a rakásnak sugárirányban való terjeszkedését idézzük elő. A találmánynak iiag> előnye az, hogy lehetővé teszi mindenekelőtt közvetlenül az (a) oszlop körül a rakásnak minden irányban való fel hányását, amikor is csak az (f) kart kell könnyen végezhető módon kilengetni. A frissen felhányt rakásnak az (fi karral való megterhelése ekkor még nem következik be. Ha azután az eredeti karhosszúság hatáskörét kimerítettük és a k irt most meg kell hosszabbítani, akkor a rakás, az (a) oszlop közelében, már elegendő hordképességet ért el és ekkor már megengedhetjük a karnak a rakással való alátámasztását. Az (f) kar szabad vége végül, a rakás felületén annyira előretolható, hogy a kapcsolat az (a) oszlop fejállványával, tetszőleges összekötő eszközökkel, tehát pl. egyszerű bakállványokkal létrehozható, melyek a függőpályát hordják. Sőt ekkor két vagy több ilyein, az (a) oszlopból a rakás felületén kiinduló lerakópályát lehet egyszerre előkészíteni, úgyhogy az üzem gyorsan átvihető az egyikről a másikra. Megvan tehát így a lehetősége annak, hogy olyan rakást hányjunk fel, mely hosszában és szélességében 100 vagy még több méter hosszú. Az ismert hányó drótkötélpályákkal ez egyáltalában el nem érhető, vagy csak drága és időtrabló átépítések foganatosítása után. Szabadalmi igények: 1. Kiborítóhely vagy állomás hányó drótkötélpályákhoz, jellemezve egy (a) oszlopon vagy támaszitékon megerősített vízszintes vagy lejtős (f) kar által, melyet oldalirányban el lehet forgatni. 2. Az 1. pontban igényelt kiborítóállomás foganatosítási alakja, azáltal jelle-