94523. lajstromszámú szabadalom • Fatüzelésű fűtőkályha

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAB KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94523. SZÁM. — IJ/h. OSZTÁLY. Fatüzelésű fűtőkályha. Márkus Emánuel kereskedő Jászszeiitaiidrás. A bejelentés napja 1927. évi január hó 20-ika. A bejelentés tárgya „Fatüzelésű fűtőkályha", mely nagy melegfejtő képessége, gyors melegítő képessége és csekély tüzelőanyag fogyasztása által tűnik ki. A 5 találmány szerinti fűtőkályha előnyösen vaslemezből készül, anélkül, hogy az ismert vaskályháknak szokásos hátrányaival bírna. A rajzon a találmánynak egyik példa-10 képpeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a kályhának távlati képe, a 2. és 3. ábrák két egymásra merőleges, 15 függélyes síkban eszközölt hosszmetszetek, a 4. ábra a kályha távlati képe, mimellett felső részén a burkolólemez részben el van távolíiva, az 20 5. ábra ugyancsak távlati kép, de alulról nézve, a fenéklemez eltávolítása mellett, a 6. ábra végül a kályhának távlati képe, melynél a kályha a füstelvezető csőnek 25 síkjaiban vízszintesen metszve van. A kályhának ismert részei a (c) rostély, a (d) hamutér, valamint az e) tüzelőtér, melyek a szokásos módon elzárható ajtókkal vannak ellátva. A jelenlegi vaskály-30 háknál a tüzelőtérnek felső részéhez a f üstelv ezető cső közvetlenül csatlakozik, miért is egyfelől a melegkihasználás igen rossz, másfelöl pedig a kályhának sugárzó melege gyakran tűrhetetlen. Ha viszont 35 a sugárzó meleg elleni védekezés céljából a tűztér belsejét tűzálló anyaggal béleljük, úgy ezáltal a kályhának hatásfokát nagyon lerontjuk. A találmány szerint ezen hatásfokrontás azáltal kerültetik el, 40 hogy a tűzteret köpennyel veszik körül, amelyben (m, i) i'üstvezető csatornák vannak kiképezve, amelyeken át a füstgázok csak hosszabb úton juthatnak a (p) füstelvezető csőbe, úgyhogy már jelentékenyen lehűlve távoznak. A füstmenetek fö azonban a tűzteret nem veszik teljesen körül, hanem egyes helyeken szabadon hagyják, úgyhogy e (g) helyeken a tűztér fala szobalevegővel közvetlenül érintkezik. A tűz és hamutér tehát, melyet 50 lényegileg az (f) mellső lemez, a (h) hátsó lemez és a (g) oldallemezek, ill. falak határolnak, egy köpeny által van körülvéve, mely azáltal keletkezik, hogy a tűztérnek ,(f) mellső fala ki van bővítve, hogy to- 55 vábbá a (g) oldalfalak a tűztérnek (h) hátsó falán túl meg vannak hosszabbítva, mely meghosszabbításokhoz a (b) hátsó köpenyfal csatlakozik, míg a mellső és hátsó (b, f) falakat az (1) oldalfalak kötik 60 öissze. Jellemző része a találmánynak, hogy az oldalsó (1) köpenyfalakban nagy ablakszerű kivágás van, amelynek széléből kiindulólag (k) oldalfalak és (k') alsó és 65 felső lapok vezetnek a tűztér (g) oldal falaihoz. A (k, k\ g) falak ilykép koporsóalakú (j) bemélyedéseket létesítenek, melynek két oldalán egy-egy (m) füstvezető csatorna képződik. Utóbbiak alul- 70 felül nyitottak és a hamutér alatti (s) térbe, másfelől pedig a köpeny (t) fedőlapja alatti (u) térbe torkolnak. Ugyancsak az (u) térbe torkolik be a felül nyitott (e) tűztér. A tűztér hátsó (h) fala és 75 a hátsó (b) köpenyfal között létesült (0) füstcsatornát felfelé, az (u) tér irányában, az (i) fal zárja el, míg e csatorna lefelé az (s) térbe szabadon torkolik. Az (o) csatornának felső részéből a (p) füstelvezetőcső 80