94498. lajstromszámú szabadalom • Tartó tűzoltó készülékekhez, különösen oltó gránátokhoz
rülveszi és azt megvédi; e (13) gyűrűnek azonban semmiféle tartó vagy alátámasztó szerepe nincs. A (15) gránátot a (18) gyűrű támasztja 5 alá, melyet a (19) és (20) rúdrészek hordanak. A (19) rúd vége, mint (21)-nél látható, a (13) gyűrűt alkotó huzal köré van csavarva és így azzal csuklós összeköttetésben áll, míg a (20) rúd (25) vége, 10 mint a 3. ábrából látható, oldalra van hajlítva és pedig a (13) gyűrű síkjába,, ahol is ezen oldalra hajlított (25) végrész az olvadófémből álló (26) hüvely segélyével van a (13) gyűrűhöz erősítve. 15 Az 1—3. ábrákon feltüntetett íoganatosítási alak különösen arra az esetre alkalmas, amidőn a gránátot valamely mennyezetre függesztjük fel és pedig a (11) fül közvetítésével. Tűz esetén, ami-20 kor is ama helyiség hőmérséklete, amelyben a, gránát fel van függesztve, előre meghatározott fokra emelkedik, a (12) ós (26) hüvelyek egyike vagy mindkettő megolvad, mire a gránát felszabadul és 25 leesik. A (15) gránát törékeny anyagból készült, tartályból és ebben elhelyezett, a tüzet elfojtó folyadékból, pl. széntetrakloridból áll. A gránát, leesése alkalmával eltörik, amikor is a tetraklorid szabadon 30 kiömlik, szétárad és mint egy takaró elfödi és, elfojtja a, tüzet. Ha a (26) hüvely megolvad, még mielőtt a, (12) hüvely megolvadása bekövetkezett volna, akkor a •18) gyűrű leesik, a (19) rúdrész a maga 35 (12) csuklója körül kileng és így a, gránát szintén felszabadul. Világos, hogy a (26) hüvelynek nem kell teljesen megolvadnia, minthogy a, gránát súlya a (25) nyúlványt a hüvelytől amúgyis azonnal eltávolítja, 40 mihelyt a hüvely olvadni, kezd. A 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a felszerelésre szolgáló tartókar a függélyes (30) részt tartalmazza, mely két (31, 32) szemmel van ellátva, melyek a 45 karból oldalt nyúlnak ki és ama felerősítő csavarok befogadására szolgálnak, melyeknek segélyével a kart valamely falon erősítjük meg. A függélyes (30) rész huzalból készül, melyet, felső végén (33)-50 nál oldalra hajlítunk, ahol is a (34) hurkot képezzük ki, azután, pedig a huzalt tovább vezetjük és körben meghajlítjuk, úgyhogy a (35) gyűrű létesül, mely, mint -<; ábrából látható, a (15) gránát tetejére 55 fekszik fel. Itt is a gránátot (38) gyűrű támasztja alá, ahol is azonban az ezen gyűrűt alkotó huzalnak (39, 40) végei oldalra vannak hajlítva és az olvadó fémből készült (41) hüvelybe vannak zárva. E hüvely továbbá 6 a (30) kar alsó végének (42) oldalnyúlványát is magába zárja, ily módon tehát a (38) gyűrű a karral össze van kötve, A 4. ábra szerinti foganatosítási alak különösen hajókon való használatra van 6 szánva,, minthogy a rugalmasan odaszoruló (35) gyűrű meggátolja azt, hogy a gránát véletlenül kibillenjen, vagy más módon hagyja el a, (38) alátámasztó gyűrűt, 7' Világos, hogy ezen foganatosítási alaknál is a (41) hüvely megolvadásakor a (38) .gyűrű és ezzel az utóbbi segélyével alátámasztott gránát leesik. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alak- 7; nál a tartókar a f üggélyes (45) részből, az ennek felső végén kiképezett, (46) fülből és a, függélyes rész alsó végén kiképezett (47) oldalnyúlványból áll. A (15) gránátot itt i,s a, (48) gyűrű támasztja alá, mely- 81 nek (49, 50) oldalnyúlványai az (51) megolvasztható hüvely segélyével vannak a kar (47) részével összekapcsolva. A (49, 50) oldalnyúlványok lefelé vannak hajlítva és pedig lefelé divergálóan, úgyhogy az (52, 8i 53) szárnyrészek létesülnek, melyek az egész függesztő- vagy tartószerkezetet stabilizálják, vagyis meggátolják azt, hogy az a kar (45) részének axisa körül lengéseket végezzen. 9< A 6. ábra szerinti foganatosítási alaknál maga, a, kar szintén (45) függélyes részből és (46) fülből áll, vagyis az 5. ábrához hasonlóan van kiképezve. A (15) gránátot (55) gyűrű támasztja, alá, mely- 9; nek (56, 57) oldalnyúlványai vannak. Az (57) nyúlvány lefelé van hajlítva, amint az (58)-nál látható ,.és szabad végén az (59) bő hurokká van meghajlítva, mely az 5. ábra szerinti (52, 53) szárnyakhoz hason- ü lóan stabilizáló elem gyanánt hat. A 6. ábra esetén is a kar (47) nyúlványa, valamint az (55) gyűrű (56, 57) nyúlványai az olvadó fémből készült (60) hüvelybe vannak zárva. 1( A fentiekből látható, hogy a találmány mindegyik foganatosítási alakjánál a gránátot oly gyűrű támasztja alá, mely az annak felfüggesztésére vagy hordására szolgáló szerkezet karrészével megolvaszt- 11 ható kapcsolat útján van összekötve. Ha e kapcsolat megolvad és pedig" a tűz okozta hőfokemelkedés következtében, akkor az, említett tartógyűrű szabaddá válván, lehetővé teszi azt, hogy a gránát 11 leessék és a tüzet eloltsa. Magától értetődik, hogy az egymással együttműködő, leírt részek a szerkezeti kiképzés és az el-