94495. lajstromszámú szabadalom • Mágnenes anyag és eljárás annak előállítására

adagolható az anyaghoz, hogy oxigént szolgáltasson az ömlesztékben. Ha a tömeg ömlesztett állapotba ment át, azt hu -zamosabb ideig tartó forralás mellett oxi-5 dáljuk. A forralás időtartama az oxidálás kívánt fokától és az alkalmazott 'kemence szerkezetétől függ. Az oxidálás pontos fokának biztosítása, végett, minthogy az ömlesztők erőteljesen oxidálódik, csekély 10 mennyiségű alkalmas diesoxidáló anyagot, például magnezium-nikkel ötvözetet, alumíniumot vagy krómot adhatunk az cmlesztékhez közvetlenül az ömlesztők Öntése előtt. Miután a ímegömlesztett anyagot ló a szükséges időtartamig forraltuk, azt ingotmiRitába öntjük és az (anyag megmerevedése után a mintát eltávolítjuk, az ingotot pedig lehűlni hagyjuk. Az ingót, különböző részeiből ezután anyagprébá-20 kat veszünk, amelyeket vegyelemzésriiek vetünk alá és ha az anyagnak a szükséges összetétele meg van, azt kemencébe helyezzük, amelyben körülbelül 1325 C°-ra hevítjük, amely hőmérsékleten könnyen 25 hengerelhető. Finom, por előállítása céljából szükséges, hogy az anyagnak nagyon linóm kristályos szerkezete legyen, amelyet azáltal érünk el, hogy a hevítő kemencéből kivett izzó hengerlési munkadaria-30 bokát a, keresztmetszetet fokozatosan csökkentő hengerek között vezetjük át, amelyek az anyagot olyan lapos szalag alakjába hengerük, amelynek vastagsága körülbelül 6.5 mm és szélessége 1.30 mm. A. 35 hengerlést az anyagnak újból való felhevítése nélkül fejezzük be és a végső hengerlést a lehetséges legalacsonyabb hőmérsékleten végezzük el, hogy a kristályok méretének növekedését a végső hcn-40 gerlés után megakadályozzuk. A fém megmunkálása az ingót kristályos szerkezetét finomítja és a hengerlési munkadarab nagy szemcséit megtöri, miáltal nagyon linóm szemcséjű kristályos termék kelet-45 kezik, amely rendkívül rideg és mivel ezen terméknél a törés főképen a kristályok határ felületei mentén következik be, ezért minél nagyobb mértékben csökkent a hengerlési munkadarab felülete az 50 utolsó hengerlés után, annál finomabb szemcséjű a szerkezete és annál finomabb -az a por, amely a végtermékb31 előállítható. A hengerlés útján kapóit terméket rövid darabokra törjük és azután pofás 5b törőkészülékben, görgős malomban vagy más szerkezetű aprítókészülékben zúzzuk. Miután az anyag a pofás törők észüléken áthaladt, ezt követőleg dobban finoun porrá aprítjuk. A port 120 hurkos szitán átszitáljuk. Az át nem hullotit anyag- 61 maradékot újból megömlesztjük és az előzőkben ismertetett munka,folyama tokát megismételjük, hogy az anyagot finoman aprított alakba hozzuk. Finoman aprított mágneses anyag elő- 6i állításának egy másik módja a találmány értelmében *;,bban áll, hogv az anyagot előzetesen megömlesztjüik és azután a fíiegömleisztc-tt anyaghoz kis mennyiségű antiment adagolunk. 71 A keletkező ötvözetei ezután előnyösen sc-ikely mélységű mintába öntjük, amelyben megmerevedni hagyjuk. Azt találtuk, hogy az anyag elekor likacsos és rideg, miire azt előzetesen törő malomban meg- 7, törjük és azután tinóm porrá aprítjuk, amely célra előnyösen az ismeretes szerkezetű görgős malmok használhatók. Azon esetben, amikor jó minőségű kereskedelmi vasat használunk, jó eredmé- 81 nyeltet érünk el, ha körülbelül 1.75%—15% antimont alkalmazunk. Az ötvözet mágneses tulajdonságai tekintetében azt találtuk, hogy a mágneses permeabilitás valamivel na;gyobb és a hiszterezis valamivel 8 .kisebb, ha csekély százaié,kmennyiségű antimont adunk az anyaghoz. Amidőn vasiból és más anyagokból álló mágnesei ötvözetekeit alkalmazunk, jobb eredményeket érünk el, ha az antimont 91 más száza lékmennyiségiben haiszmáijuk, mint akkor, amidon vasat egyedül alkalmazunk. Tájékoztatás gyanánt szolgáljon, hogy amidőn az anyag rideggé tétele végett a nikkel-vas ötvözethez antimon t 9 adunk, kielégítő ridegséget neim érünk el, ha az antimon százalékmennyisége kisebb 5%-nál. Ugyanekkor megállapítottuk, hogy 8%-nál nagyobb antimonmennyiség alkalmas arra, hogy a nikkel-vas nagy- 1 fokú mágneses permeabilifását jelentékenyen növelje és ezen oknál fogva, amidőn a nikkel-vas nagyfokú perrmeabilitását kicsiny mágnesező erőknél megtartani kívánjuk, nem kívánatos, hogy a ridegség 1 előidézésére szükséges anyagból 8%-nál nagyobb mennyiséget alkalmazzunk. Kitűnt, hogy mechanikai célokra a legjobb antimonmennyiség körülbelül 6.5%, azonban amidőn az anyag villamos és mágne- 1 ses tulajdonságait változtatni kívánjuk, a hozaganyag, illetve antimon százalékmennyisége kissé eltérhet és így kielégítő ridegséget érheitünik el. A rideg ötvözetnek finom részecskékre 1