94492. lajstromszámú szabadalom • Összenyomott levegővel működő zárt körfolyamú erő és munkaátviteli eljárás és berendezés

— 5 — nyomások megváltoztak, a nyomócsőiben nyomáscsökkenés, a visszatérőben nyomásnövekedés áll be. A kát nyomás különbsége, mely állás közben pmax—pmin 5 = po volt, most (pl) lett. A dugattyúnak a sűrítési tértől való távozásakor a (CD) vonal szerint csökken a terjeszkedő levegőnek a nyomása; a (D) pontnál eléri a visszatérő csőben levő nyomást, ekkor ki-10 nyílik a szívószelep és a (DE) vonal hoszszának megfelelő térfogatú levegő beáramlik a visszatérő csőből a hengerbe. Ezt a dugattyú a sűrítési tér felé visszamenve, az (EF) sűrítési vonalnak meg-15 felelően, emelkedő nyomással szorítja össze maga előtt. Az (F) pontban eléri a hengerben levő levegő nyomása a nyomócsőben levő nyomás nagyságát. Ekkor kinyílik a nyomószelep és az (FC) vonal 20 hosszának megfelelő térfogatú, nagynyomású levegő áttolódik a nyomócsőbe. A nyomó- és visszatérő csövekben uralkodó nyomások közti különbség a (DE) szívási és az (FC) nyomási feszültségek 25 közti magasságkülönbséggel, a (pl)-gyel egyenlő. Ez ebben az esetben a berendezés működő nyomása, ez hajtja a légnyomású erőgépet ós ezzel arányos annak forgatónyomatéka, vagy ha járóműről 30 van szó, annak az ellenállásokat legyőző vonóereje. Az ellenállások csökkenésekor a légnyomású erőgép meggyorsul és ezért növekszik a keringő levegő áramlási se besséige. Az állandó sebességgel járó lég-35 sűrítő csak úgy bír most minden lökete alatt nagyobb térfogatú sűrített levegőt szállítani, ha a nyomások nagyobb mértékben megváltoznak és különbségük ki sebbedik. A nyomócsőben további nyomás-40 csökkenés, a visszatérő csőben nyomásemelkedés következik be, a kettőnek a különbsége — a működő nyomás — így ki sebbedik. Az 5. ábrán a (CDEF) diagrammhoz hasonló (p'2) magasságú zárt 45 vonal mutatja most a légsűrítő munkáját, Ebből azt láthatjuk, hogy akkor, amikor a légnyomású erőgép ellenállása annyira csökkent, hogy azt már a (p2) nyomás is le bírja győzni, akkor a légsűrítőből a 50 nyomócsőbe egy löket alatt áttolt nagynyomású. levegőnek térfogata nagyobb, mint amekkora akkor volt, amikor a légnyomású erőgép hajtásához nagyobb (pl) működő nyomásra volt szükség. 55 Ha a légnyomású erőgép ellenállása meg tovább csökken, úgyhogy azt már a még kisebb (p3) működő nyomás is meg bírja hajtani, akkor a légsűrítő diagrammja az előbbiekhez hasonló, de még alacsonyabb zárt vonallá alakul át, mely- 60 uek magassága (p3). Ebben a diagrammban a szívási és nyomási vonalak még hosszabbak a terjeszkedési és összeiiyomási szakaszok pedig még rövidebbek, mint a (p2) magasságúban. Az itt ismer- 65 letett és a diagrammokban látható váltó zások abból erednek, hogy minél kisebb működő nyomást kell a légsűrítőnek előállítania, annál rövidebb dugattyúúton következik be az a térfogatváltozás, 70 amely a sűrítési térbe összeszorított nagynyomású levegőnek feszültségét a visszatérő csőben levő nyomásig csökkenti; és rövidebb lesz ilyenkor az a dugattyúúl is, amelyen a visszatérő csőből beszívott 75 levegő nyomása a nyomócsőben uralkodó nyomást eléri. Így kis működő nyomás esetén a dugattyú útjának nagyobb része marad meg a beszívás és a nyomócsőbe való áttolás elvégzésére, míg nagyobb mű- 80 ködő nyomás esetén az összenyomás és a terjeszkedés foglalja le a dugattyú útjának hosszabb részét a nagyobb nyomásváltozás miatt és ilyenkor a beszívási és íolási szakaszok rövidülnek meg. Ezérl 85 iiz egy nyomásszabályozóval felszereli ituinkaátviteli berendezés légsűrítője annál nagyobb térfogatú levegőt szállít minden lökete alatt, minél kisebb ellenállást kell a légnyomású erőgépnek legyőznie. 90 így a légnyomású munkaátvitellel meghajtott gépezet nagy forgatónyomatékot lassú menetben, kicsit pedig gyors menetben fejt ki anélkül, hogy bárminő kezelésre volna szükség. A légtartók hiánya a 95 nyomásváltozások gyors bekövetkezését elősegíti és a berendezést az ellenállásváltozások iránt érzékennyé teszi. fia az 5. ábrán látható diagrammban n nyomócsőbe áttolt levegő térfogatait je- 100 len tő hosszúságokat levetítjük az alsó (OV) vonalra, a (vl, v2 és v3) hosszúságok a légnyomású erőgép sebességével arányosak. Ha ezeknek a hosszaknak a jobboldali végpontjaira felvisszük az 105 illető térfogatoknak megfelelő (pl, p2 és p3) működő nyomásokat és ezek magasságainak végpontjait összekötjük, a (GH) vonalat kapjuk, amely a légnyomású erőgép sebessége ós forgatónyomatéka közti 110 összefüggést mutatja. A légnyomású munkaátviteli berendezéssel átvihető teljesítménynek a sebességgel való összefüggését pedig a (pn, vn) vonal mutatja, amelyet úgy kapunk meg, ha a (vl, v2 és 115 v3) hosszaknak jobboldali végpontjainál