94491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valódi selyem nehezítésére

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. ___ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94491. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás valódi selyem nehezítésére. Dr. Clavel René vegyész Basel. A bejelentés napja 1926. évi november hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 17-ike. A találmány valódi selyem nehezítésére szolgáló eljárásra vonatkozik, melynél a selyemrostnak nehezítését matringalak ban vagy más kész szövet alakjában oly 5 fürdőkben való kezeléssel foganatosítjuk, amelyek a magukban szokásos, de eddig külön-külön alkalmazott nehezítőszerek keverékeit tartalmazzák. A selyem nehezítésére eddig olyan el-0 járások voltak alkalmazásban, melyeknél a kezelőanyagok egész sorozatát külön fürdőkben, melyek csak egy-egy nehezítőszert tartalmaztak, hagyták a rostra behatni. Az egyik fürdőből a másikba való 5 átmenetnél a selymet minden egyes alkalommal alaposan ki kellett mosni, savtalanítani, ill. semlegesíteni. A gyakorlatban különösen bevált a fémsóoldatok alkalmazásával foganatosított ásványi nehezí 0 tés, különösképen az ón sóival. Eme eljárás szerint a selymet mindenekelőtt hosszabb ideig, kb. 1—2 óra hosszat, közönséges hőmérsékleten ónklorid oldatá val kezelik, azután bőven vízzel kimossák, 5 hogy az ónsót a selyemrostra ónhidroxid alakjában lecsapják. A lecsapott ónhidroxidot ezután a selyemnek kb. 60°-on kb. 6%-os dinátriumfoszfátoldattal való kezelésével rögzítik. Az ónsó- és foszfát-0 kezelést váltakozva mindaddig ismétlik, míg a kívánt nehezedést el nem érik, mimellett mindegyik fürdő után bőségesen kell mosni, savtalanítani, ill. semlegesíteni. Az utolsó foszfátfürdő után a selyem 5 még aluminiumszulfátoldattal és erre következő mosás után 50 ° -on vízüvegoldattal kezelhető. A kezelt selymet, amely ilyen módon komplex óirfoszfát-vízüvegvegyü letekkel van nehezítve, szappannal mos-0 sák és savtalanítják. A fentebb ismertetett nehezítőeljárás, valamint egyéb, különböző anyagokkal véghezvitt nehezítőeljárások a sok külön fürdő és az egyes fürdők között szükséges mosások, ill. semlegesítések folytán 45 hosszadalmasak és igen költségesek. Még a legújabban bevezetett nehezítőcentrifugák alkalmazásával sem küszöbölhetők ki ezeknek az eljárásoknak a hátrányai. Különösen párosak a sok mosási és sem- 50 legesítési eljárások okozta anyagveszteségek, melyek költséges és körülményes visszanyerési eljárásokat tesznek szükségessé. Ugy találtuk, hogy a selyemnehezítés 55 nél szokásos és eddig csak külön fürdőkben alkalmazott nehezíőszereket, ú. m. fémvegyületeket, sókat, cserzőanyagokat vagy másefféléket a selyem nehezítésére közös fürdőkben, sőt akár csupán egyet- 60 len fürdőben is alkalmazhatjuk, ha gondoskodunk arról, hogy mindezek az anyagok összeadagolásánál csapadékok leválá sát megakadályozzuk. A találmány szerint csapadékok kiválását azzal akadá- 65 lyozzuk meg, hogy a több nehezítőszert tartalmazó fürdőknek ásványi vagy orgános savak, ill. savanyú sók adagolása útján aránylag nagy sav koncentrációt adunk, vagy pedig védőkolloidokat, m. pl. 70 enyvet, zselatint, fehérjét, szappanoldatot vagy másefféléket, adott esetben egyidejűleg nagy savkoncentráció mellett, adagolunk a fürdőbe. A védőkolloidok ezenkívül csökkentik a savaknak a rostokra 75 való káros hatását és ezért ezeket még a savanyú nehezítőfürdőbe való bevitel előtt vihetjük fel a rostokra. A védőkolloidok tehát ket funkciót teljesítenek, ú. m. a csapadékképződés meggátlását a fürdő- 80