94476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazántápvíznek a benne foglalt gázoktól való mentesítésére vakuum utján

ömlik, (k) vezetéken távoznak el a vízijén volt, elvezetett gázok, a gőzzel előmelegített víz (1) vezetéken át a tisztítóba jut; (m) vezeték a nyomáscsökkentés után megina-5 radt kazánvizet vezeti el és pedig vagy közvetlenül a szabadba, vagy egy előmele­gítőhöz vagy pedig a tisztítóhoz, aszerint, hogy mi a kazánvízvezeték célja. Az (n; vezetéken át az (o) lartányban lévő lisz-10 tított, esetleg kondenzvízzel kevert tápvíz­ben foglalt gázok elszívása történik. Az (o) tartányban a víz a tisztítóból (p) ve­zetéken át jut és oda a (q) vezetéken át esetleg kondenzvíz is vezethető. A víz az 15 (f) gőzsugár-légszivattyú által előidézett vá­kuum folytán ömlik az (o) tartányba. Hogy a lartányban a vízszín állandó ma­radjon, benne egy vagy több úszószelepet álakalmazunk. A víz állásából egyébként 20 bármikor megállapíthatjuk, hogy a szük­séges vákuumot elértük-e. Az (r) szivattyú a légtelenített vizet az (o^ tartányból az (s) vezetéken át a kazánba nyomja. Azt, hogy az (f) gőzsugár-légszivattyú 25 működtetésére milyen mennyiségű gőzre van szükség, illetve a kazánvízből erre a célra milyen mennyiségű gőzre számítha­tunk, a következő példából adódik. Tegyük fel. hogy a kazánok óránként 30 40,000 kg vizet gőzölögtetnek el. A (b) ill. (c) vezetékeken az elgőzölögletetl vízmeny -nviség 5<>/o-a legyen elvezetendő, azaz órán­ként 2000 kg víz. A kazánokban uralkodó nyomás legyen pl. 14 atm. és a kazánvíz 35 nyomását a (b) és (c) vezetékekben, úgy­szintén a (d) víztelenítőben csökkentsük 3 alm.-ra. A víz folyadékhője 11 atm. túl­nyomásnál 200.32 h. e., 3 atm. túlnyomás­nál már csupán 144.1 h. e. A nyomás­csökkenésnél tehát kg-ként 56.22 h. e. sza- 40 badul fel,, ami 2000 kg-nál 112,440 hő­egységet tesz ki. Ha tehát 2000 kg víz nyo­mása 14 atm.-ról 3-ra csökken, a felsza­badult hőmennyiséggel 112440 : 670.5 k l> 168 kg gőzt állíthatunk elő, ami tér- 45 fogatban 168:2.16 = 77.8 m3 gőzt tesz ki. A szóbanforg'ó gőzmennyiséggel tehát 3 atm. túlnyomás mellett kitűnő vákuumot állíthatunk elő, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a vízben csak aránylag cse- 50 kély mennyiségű gáz foglaltatik s így ez a vákuumot alig befolyásolja. Az eljárás különös előnye, hogy kopás­nak kilelt mozgó részek kiviteléhez nem szükségesek és az egész munkamenet kü- 55 lön erőszükséglet és költségek nélkül fo­lyik le, mert hiszen a kazánvízvezetékek amúgy is megvannak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kazán lápvíz gáztalamlására KO vákuum útján, azzal jellemezve, hogy a kazánvíz nyomásának csökkentése út­ján gőzt termelünk s a nyert gőzt agáz­talanítandó tápvízre ható gőzsugár-lég­szivattvún vezetjük keresztül. 65 2. Az 1. alatli eljárás kiviteli módja, az­zal jellemezve, hogy a kazánvíz nyomá­sának csökkentése útján termelt gőzt a gőzsugár-légszivaltyún való átvezetése előtt a víztől elválasztjuk. 70 3. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, az­zal jellemezve, hogy a kazánvíz nyomá­sát csökkentjük s azután az egész ka­zánvizel, a gőztől való elválasztása nél­kül. vezeljük keresztül a gőzsugár-lég- 75 szivattyún. 1 rajzlap melléklettel. I'alhta nyomda. Budámat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom