94444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalitartalmú szemcsés koksz előállítására

— 2 — Az így létesített alkálihuniátok az oldhatlan részek eltávolítása után alkalmas adalékokkal párolva, ugyancsak igen használható szemcsés alkálikokszot szolgáltat-5 nak, melynek kötőereje azonban nem éri el egészen a tisztahumuszból készült termékét. Mint már említettük, a tisztahumuszból készült alkálihumátok nem igényelnek további kötőadalékokat, de, sőt a 10 párolásnál kötőanyag gyanánt hatnak, úgyhogy magukban véve szemcsés kokszot nem szolgáltató anyagokkal akárcsak 40%-nyi mennyiségben keverve, még szemcsés kokszot szolgáltatnak. A keverék 15 többi része fosszilis, vagy friss szénsavhordozókból állhat. A tőzegből vagy barnaszénből készült bumát kötőereje nem ilyen nagy. Az alkáliát a nyersanyagokhoz alkáli-20 dús tömény ipari hulladéklúgok szolgáltathatják. Szóda A'agy hiaimuzsír helyett oltottmésznek alkálisókkal való elegye is használható. A kiindulási anyagokhoz természetesen a tekintetbejövő gázreakciókhoz 25 szükségelt katalyzátort, pl. vas- vagy nikkelvegyületet is keverhetjük, miáltal a reakciót lényegesen gyorsíthatjuk és tökéletesíthetjük. A túlnyomórészt alkálihumátból álló ki-30 indulási anyagok, vagy az alkáliával főzött némely növényi anyagok párolásánál létesült koksz belső kochéziója elégséges ahhoz, hogy a szétmorzsolódásnak akkor is ellentálljon, ha a nagyobb rétegmagas-35 ságú szokásos generátorokban vagy retortákban állíttatik is elő. Ha ilyenkor túl nagy darabok keletkeznének, ezeket aprítani lehet. 1. példa: 500 kg kőszenet megőrölünk, 40 50 kg. szódával és 200 kg tömény cellulózhulladéklúggal keverünk s a gyurmát belülről fűtött, kívül lécekkel ellátott forgó dobokon vezetjük tova s ezáltal 600°-ig emelkedő hőmérséken pároljuk. A termék 45 a legkülönbözőbb gázreakcióknál használható. 2. példa: 57% vizet és száraz anyagra számított 30% huminsavat tartalmazó 2.5 hektoliter bányanedves szénhumuszt 100 50 kg vízmentes szódával 3 m hosszú keverődobban összekeverünk, miközben az alkáli humát szénsavkiszabadulása közben kép' ződik. Az anyag 10—15 pere után barnásfekete, ragadós tészta alakjában hagyja el 55 a dobot. A tésztát már most forgó csőkemencében 550°-ig pároljuk. 30—40 percnyi párolás után lencse-, diónagyságú tö mör koksz létesül, mely az azotálásra alkalmas. A párolás előtt a szénhumuszhoz még más szénhordozót, pl. 2 hektoliter 60 fürészport is keverhetünk. .1 példa: 50% vizet tartalmazó 1000 kg rajnai barnaszenet finoman őrölve, 150 kg szódát tartalmazó oldatban keverve fő ziink, azután az oldliatlanról dekantálunk 65 s a képződött alkálibumátot tartalmazó oldatot besűrítjük. A kb. 250 kg alkálihumá.tot tartalmazó besűrített anyagot 20 kg vasoxiddal keverve, alkalmas csöke mencében pároljuk, diónagyságra zúzzuk 70 és nitrogénnel azetáljuk. L példa: 1000 kg csillagfürtöt 350 kg 30%-os szódaoldattal főzünk, a képződött terméket besűrítjük, 250 kg nikkelklorürfel keverjük és pároljuk. 75 Szabadalmi igények: 1. Eljárás nagy gázreakciókra szolgáló felületi hatású, alkálitartalmú, nyomószilárd, szemcsés koksz előállítására fossziliákból, mint kőszén, barnaszén 80 és tőzeg, valamint növényekből, jellemezve azáltal, hogy a nyersanyagokat alkáli- vagy földalkálivegyületekkel s esetleg katalyzátorokkal és a párolásnál kötőhatást kifejtő anyagokkal ke 85 verve, vékony rétegben fokozatos hőin érsékemelós és a képződő illó párlási termékek rögtöni elvezetése közben, a képződött darabok elmorzsolásának elkerülése mellett pároljuk, mire a szón 90 a gázreakcióra kész. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, me lyet az jellemez, hogy a nyersanyag keveréket több belülről fűtött, gáztömítő hőátbocsátó felületekkel és eze- 95 ken elrendezett lécekkel bíró dobokon vezetjük s a képződött párlási termékeket a dobokat körülvevő gáztömítő kamrából elvezetjük. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás kiviteli módja, 10 melyet az jellemez, hogy kötőhatású anyagok gyanánt alkálihumátokat al kalmazunk. 4. A 3. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a huminanyag- 10 ban dús fosszilis nyersanyagokból — alkálikus lúgokkal való főzés vagy vízzel nyomás alatt való főzés és utólagos alkálikarbonát-adagolás révén —• szabad humátokat létesítünk s ezeket be 11 párolás után külön vagy más szénhordozókkal keverten pároljuk. 5. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy növényi hulládé