94431. lajstromszámú szabadalom • Sztereoszkópos film és eljárás annak előállítására

ket, többszörös mennyiségű filmanyagokat igényelnek, könnyen beláthatjuk a gyakorlatban való elterjedés akadályait. Jelen találmány már most ama célt tiizi 5 ki maga elé, hogy az összes eddigi módszerek valamennyi hátrányát tökéletesen kiküszöbölje, sőt ezen túlmenően a plasztikus képhatást némileg még emelje is. Ezzel az alkalmazhatóság számára a leg-10 kedvezőbb feltételeket létesítjük, úgyhogy a találmány tárgya a legáltalánosabb elterjedésre válik alkalmassá. A találmány legfőbb előnyét mindenekelőtt azzal érjük el, hogy a kétféle (jobb Jó és bal) sztereoszkópos képsorozatot egy és ugyanazon rendes hosszúságú és szélességű filmnek egy-egy oldalán létesítjük. Ez máris minden eddigi sztereoszkópos filmnél lényegesen egyszerűbb és olcsóbb 20 film előállítását teszi lehetővé. Ha ezenfelül az anaglifiát a találmány szerinti filmre alkalmazzuk, vagyis, ha a film két oldala csekély sztereoszkópikus eltolódással egymásra nyomtatott anaglifák mód-25 iára képviseli a kétféle képsorozatot, akkor a vetítést teljes egészében közvetlenül ezen egyetlen filmen keresztül foganatosíthatjuk. Ez a legegyszerűbb, közönséges (minden ma létező) kinematográfiai 30 vetítőberendezés változatlan megtartását teszi lehetővé, a fentebb említett bonyolult berendezések teljes elhagyásával, melyekkel szemben gyakorlatilag elenyészik a találmány egyetlen csekély járuléka: a 35 képek szemléléséhez szükséges színes szemüveg. A találmány szerinti, mindkét oldalán (jobb ill. bal) képeket tartalmazó film előállítása oly módon történik, hogy a 40 nyers celluloid-íilmszalagot mindkét oldalán fényérzékeny (brómeziistzselatin) emulzióval vonjuk be és ugyancsak mindkét oldal brómzselatin rétegét átmenetileg (az alább ismertetett okból) kimos-45 ható, vagyis fotográfiai fürdőkben kioldható vörös festőanyaggal megfestjük. Ettől teljesen különállóan elvégezzük a kétféle sztereoszkópikus képsorozat fotográfiai felvételét ós pedig két szabványos 50 méretű (ma is használatos) filmre. Ekként tehát két negatív filmet kapunk, melyekről két pozitív filmet másolunk, majd ezen pozitív képsorozatokat fénymásolás útján az előbb említett, mindkét oldalán 55 fényérzékeny filmnek egy-egy oldalára másoljuk (a később ismertetett okból), oly módon, hogy az egyik oldalra csupa jobb, míg a másikra csupa bal részképsorozat kerül. E másolás gyorsan, önműködően (a találmány lényegét nem érintő $ másológép segélyével) és pedig célszerűen mindkét oldalra egyidejűleg történik. Hogy az egyik oldalra ható fehér fény a rétegen és filmen át meg ne támadhassa hátulról a másik oldalon levő réteget, Gí erre való a zselatinrétegek vörös színezése, ugyanis így a rétegek egymással szemben mint vörös szűrők szerepelnek és az egyik rétegbe belépő fehér fény abból már mint vörös fény fog kilépni ós nem 71 bonthatja meg a másik oldal rétegét (tekintve, hogy a brómezüstrétegek a vörös sugarak iránt érzéketlenek). Másolás után rendes előhívás, fixálás és mosás következik, miközben a zselatinrétegek vörös 7í festőanyaga (nem lévén arra többé szükség) kioldódott. Az így kapott filmszalagon átnézve, annak egy-egy oldalán az egymásra eltolódva fekvő negatív részképek sorai láthatók. 8( A találmány szerint az egymást kiegészítő színek összeadásán illetve kivonásán alapuló plasztikus hatást az anagliíiának a kinematográíiában alkalmazott eljárásaival szemben azzal fokozzuk, valamint 8; a megfelelő teljes világítású képeket azáltal érjük el, hogy a filmeken nem a képkockákat festjük meg egyenletesen a kiegészítő színekre, sem pedig a vetítőgépek korongzárját nem látjuk el meg- 9( felelő színes szűrőkkel, hanem a képeknek csak a plasztikus hatás szempontjából ífgyelembejövő tulajdonképeni képrészeit festjük meg, azaz a kép rajzát (pl. egy fa felvételénél, melynél képe a fényképen 9c feketén rajzolódik a fehér égboltozatra, csak a fát festjük vörösre, ill. zöldre vagy kékre, míg az égboltozat továbbra is fehér, azaz a íilmképnél átlátszó marad). Ily módon a képet már magábanvéve is IC kiemeljük, azonkívül a vetítéskor ezen módnál a világítást is tetszőlegesen fokozhatjuk és eredményül jól megvilágított, tökéletesen plasztikus képet látunk a színes szemüvegeken át. IC A találmány szerint a képrészek festését részben vegyi, részben mechanikai úton önműködően, egyszerűen végezzük és pedig a fény behatásra a filmen előálló fekete ezüstképeknek célszerűen nem 11 közvetlen festése, hanem az alábbi közvetett módszer útján. (A fekete ezüstképek ugyanis közvetlenül nem színezhetek a megfelelő kívánt intenzív színekre és ha bizonyos színeket létre is lehet hozni, 11 akkor is az eziistkép oly sűrű és átlátszat-