94421. lajstromszámú szabadalom • Alzatmegerősítés elektromos izzólámpák és hasonló zárt üvegedények számára
Megjelent llKíO . évi február hó 83 -éii . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94421. SZÁM. — VJI/h. OSZTÁLY. Alzatmegerősítés elektromos izzólámpák és hasonló zárt üvegedények számára. Patent Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés rapja 1927. évi február hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1926. évi április hó 22-ike. Jelen találmány elektromos izzólámpák és hasonló zárt üvegedények számára való alzatmegerősítésre vonatkozik, mely egyszerű. olcsó kiképzése mellett nagy hő-5 állékonyságával tűnik ki. Míg eddig az alzat és az üvegedény összekötésére ragasztószereket, vagy gyantákat, esetleg mechanikai kapcsolószerkezeteket is alkalmaztak, a találmány értelmében az alzal és üveg-10 edény összekötésére közbehelyezett aszbesztréteget használunk, melyet az alzat felerősítésénél megnedvesítünk és amely száradás után ez utóbbit az üvegedénnyel rendkívül szilárdan egyesíti. Hogy a 15 közbehelyezett aszbesztréteg által előidézett jó rögzítés az aszbeszt száradásánál fellépő felduzzadásának, vagy annak belső tulajdonságát képező, esetleg csupán kismértékű ragasztóerejének, vagy valamely 20 más körülménynek tulajdoníthatjuk-e, nem kutatjuk. Tény az, hogy az aszbesztbetét megszáradása után az alzalot a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet az üvegedényről lehúzni. Az erősen tapadó aszbesztbetét az 25 alzat szokatlanul erős felmelegedése esetén sem engedi meg az üvegedény meglazulását, mivel az alzatnak 300° C-ra, vagy még magasabb, tehát olyan hőmérsékletre való felmelegedése esetén sem változik 30 meg, melynél a hő az alzat fémanyagának már gyors oxidálását idézi elő. A találmány szerinti alzatmegerősítés tehát rosszul szellőztetett armatúrákban, forró helyiségekben, pl. sütőhehöségekben 35 függélyes helyzetben égő és magas wattszámú lámpáknál alkalmazható előnnyel, ahol az alzatnak üzem közben fellépő erős felmelegedése következtében már előfordult az, hogy az alzat ragasztószerének meglágyulása, vagy gyantájának elszenese- 40 dése folytán az üvegedény meglazult és kiesett. A csatolt rajzon a találmány szerint kiképzett alzatmegerősítés több kiviteli alakját tüntetjük fel. Az 45 1. ábrán függélyes metszetben feltüntetett kiviteli alaknál a szokásos módon kiképzett (a) alzat és (b) üvegedény között az egyetlen szalagból álló közbeiktatott (c) aszbesztréteg foglal helyet. Utóbbit az alzat 50 felerősítése előtt megnedvesítve célszerűen az alzat peremrészébe helyezzük és a kettőt együtt az üvegedény nyakrészére toljuk. Ügy is járhatunk el azonban, hogy az üvegedényt toljuk a nedves aszbeszt- 55 betéttel ellátott alzatba, vagy a megnedvesített aszbesztszalagot először az üvegedény nyakrésze köré fektetjük és ezután csak az alzatot húzzuk fel. Az aszbesztbetét vastagságát úgy kell megszabni, hogy meg- 60 nedvesített állapotban az üvegedény és az alzat közti teret pontosan kitöltse, anélkül, hogy az összeerősítés emellett különösebb fáradságba kerülne. Az aszbesztbetét már néhány perc után annyira megszárad, hogy 65 az alzat könnyű húzással az üvegedé 113-ről többé nem húzható le. Habár az aszbesztbetét idővel magától is kiszárad, a száradási folyamat gyorsítása céljából ajánlatos az alzattal ellátott üvegedényt rövid időre 70 szárítókemencébe helyezni. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a közzéhelyezett (c) aszbesztbetét több rétegből áll. Ezenkívül az alzat hátsó részét kis mennyiségit (d) ragasztószer, vagy gyanta 75
