94419. lajstromszámú szabadalom • Égési turbina

(a5) beömlőnyílásokkal van ellátva, mely utóbbiak (a6) nyílásokon át a hengerek­kel közlekednek. A tolattyúk (e5) be eresztőnyílásokkal vannak ellátva. 5 Az égési kamra (gll) beeresztőnyílások­kal van ellátva, melyekkel meghatározott időpontokban az (e) tolattyúknak (e6) nyílásai közlekednek. Az explósiókamra továbbá még a, (gll) nyílásokkal átellenes, 10 egyoldalú nyomásokat megakadályozó (g'12) kiegyenlítő nyílásokkal is el van látva. A stator (h) fedőlemezekkel van ellátva, melyek az éppen munkanyomás alatt álló 15 zsebeket elzárják és megakadályozzák, hogy a gázok, mielőtt energiájukat a zse­beknek át nem adták, közvetlenül a (j) ki­puírogóesőbe ne áramoljanak. A turbinát a (k) köpeily veszi körül. 20 amely (kl) légbeeresztő nyílásokkal van ellátva. A levegőmennyiség (k2) tolattyú­val szabályozható. Az egyik rotorrész a (bS) szárnyakkal van ellátva, melyek a rotornak forgatásánál a (kl) nyílásokon 25 át levegőt szívnak be és ezt a nyilak irá­nyában hajtják. Ez a légáramlás nemcsak hűtésre szolgál, hanem a (j) kipuffogó­csövön át eltávozó gázoknak kiáramlását is elősegíti. 30 A tolattyúknak külső vége és az ezek mellett levő (1) terek kenőanyagszivattyú­kul szolgálnak, E célból a hengereket kenővezetékek kötik össze. A kenőanyagot a tolattyúk befelé mozgatásuknál az (11) 35 csészéből az (12) csövön át szívják és a hengereknek egyik oldalán az (1) terekbe hozzák, kifelé mozgatásuknál pedig a hen­gereknek másik oldalán kifelé nyomják, úgyhogy a kenőanyag állandóan vala-40 mennyi hengeren át körfolyamatban van és a hengereket hűti. Az egyik hengerből a kenőanyag az (13) csövön át a (c) ior­gattyiis tengelynek egyik golyóscsapágyá­hoz, azután pedig a tengelyben levő (14) 45 vezetéken át a másik golyóscsapágyhoz és innen az (15) csövön át vissza a csészé­hez jut. A kenőanyagvezetékbe alkalmas helyeken viisszaesapószelepek vannak be­iktatva. A köpenyen az (m) tartó van. 50 amelyen a gyujtókésziiléket alkalmazzuk. A turbinának működése tekintet nélkül a gyújtás beállítására stb.-re, a következő: A forgásirányt az 1. ábrán a középen bejelölt ívalakú nyíl jelzi. Feltéve, hogy 55 a dugattyú felső holtpont állásában van, akkor az excentrikus (cl) tárcsa elforga­tásánál az (el) görgők süllyednek, mire a tolattyúnak (e5) tüzelőanyagbeeresztő­nyílásal az (a6) nyílásokkal közlekedésbe jutnak (1. árba baloldal). A befelé haladó 6 dugattyú ezen nyílásokat isziaibaddá teisza, úgyhogy a keverék a tolattyútérbe áram­lik. Mihelyt a dugattyú a belső holtpont­álláson túlhaladt, az excentrikus tárcsák a görgőket megemelik, aminek következ- 6 tében a tolattyú az (a6) nyílásokat elzárja (1. ábra felül és jobboldalt). A dugattyú kifelé menetelénél a tüzelőanyagkeverékei', a tolattyútérben komprimálja, a (g2) sze­lepet nyitja és a keveréket a (glO) expló- 7 siósikamrába át nyomja, ahol a (g7) gyújtó­gyertya i elrobbantja. Az excentrikus tár­csáknak továbbiorgatása következtében a tolattyú ismét befelé halad és mihelyt az (e6) tolattyúnyilások az explósiókamra- 7 nak (gll) nyílásai elé kerülnek, az expló­siógázok azon (b2) zsebekbe lépnek he, melyek éppen a nyílások felé nyitottak s ilyképcn a rotort forgásba hozzák. Egy­idejűleg a tiizelőanyagbeeresztőnyílások is kinyílnak. A zsebeknek kiürülése meg­kezdődik, mihelyt a (h) lemezeknek végére jutnak; a kipuffogó gázok ekkor a stator­tiáz körüli szabad térbe jutnak, ahonnan a (j) kipuffogó vezetéken át kiáramlanak. 8; Ezen munkameneteik folytonosan ismétlőd­nek és mindegyik hengernél ugyanazok. Természetes, hogy a berendezés olyan le­het, hogy csak egyetlen vagy több zseb veszi át az expandáló gázoknak nyomását, 9( valamint hogy a zsebeknek alakja is a körülményeknek megfelelően kiképezhető. Az expandáló gázoknak lökőhatását a 3. ábrán berajzolt nyilak jelölik, amiből ki­tűnik, hogy a nyomóhatás a symmetria- 9c síkhoz hegyesszög alatt és lényegéiben a rotornak forgásirányában megy végbe. Ennek következtében állandó nyomás egymásután lép fel, mivel a zsebeknek ha­tásai. összeadódnak. IC Alkalmazhatunk csak egy vagy három­nál több hengert is. Folyékony, olajszerű tüzelőanyagok ré­szére való kivitelnél (4. ábra) a szerkezet és működési mód majdnem ugyanaz, mint LG a gázalakú tüzelőanyagokhoz való kivite­leknél, azzal a különbséggel, hogy a sze­lep elmarad és helyette a tolattyúban (n) nyílások vannak, amelyeken át az égési kamrába levegőt vezetünk be. A tüzelő- 11 anyag az (o) fúvókán át a szokásos mó­don jut az explósiókamrába. Mikor a tolattyú befelé megy, az explósiógázok a (glO) explósiókamrából a (gll) nyílásokon keresztül a tolattyúnak felső szélén át 11 áramlanak a rotornak zsebeibe. Egy másik kiviteli alaknál, melynél a tolattyúk és excentrikus tárcsák elmarad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom