94415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elgőzölögtető készülék páráinak hasznosítására

— 3 — gőzölögtetőbe kerül be, melynek tovább besűrített lúgja a (69) vezetéken át a (48) harmadik elgőzölögtetőbe jut be, melyből azután a már besűrített véglúg az (54) és (55) hengeres szárító (78) szekrényébe kerül be, hogy megszáradás után a hengerekről az (56) tartályba súroltassék le. Az (52) kisnyomású gőzkazánban fejlesztett 3—4 atm. feszültségű vízgőz, rész• ben az (53) vezetéken át, fűtő gőz gyanánt a lúgszárító (54) és (55) hengerének belsejébe jut be, részben pedig az (57) vezetéken át, az (58) cellulózaszárítókba és az üzem (59) egyéb fűtő testjeibe. A lúg) szárító (54, 55) hengeréből a kondenzátum a (60) vezetéken át, mely az (58) cellulózaszárítókból és (59) fűtő testekből származó kondenzátum elvezetésére szolgáló (61) vezetékbe torkol, egy (62) szi) vattyúhoz jut, mely azt, miután pl. egy (63) füstgáz fűtésielőmelegítőn ment keresztül, a (64) vezetéken át, tápvíz gyanánt benyomja a (41) nagynyomású gőzfejlesztőbe. A (43) ellennyomású gőz-5 turbina 6—7 atm. nyomású fáradt gőze, a (74) és (75) vezetéken át bejut a (65) cellulózafőzőbe és egy (76) gőzraktározóba. A (42) nagynyomású gőzvezetékből célszerűen egy (77) elágazó vezeték halad 0 az (52) kisnyomású gőzkazánba és annak vizében egy második fűtő kígyócsövet képez, hogy ezt a vizet pótlólagosan, még nagynyomású gőzzel is lehessen közvetve fűteni. A kondenzátumot a (78) és (80) 5 vezetéken át, a (79) forróvízszivattyú segélyével, a (41) nagynyomású gőzkazánba nyomjuk visza. Az (52) kisnyomású gőzkazánból nagy főző és fűtő gőzfogyasztás időpontjaiban, azonos vagy csökkentett 0 erőszükséglet mellett tehát és megfordítva az (52) kazán ezen pótlólagos, nagynyomású gőzzel való fűtése kiegyenlítő szabályozóként hat a (41) nagynyomású kazán és a (43) erőgép számára. 5 Mint látható, az 1. és a 2. ábrán feltüntetett két foganatosítási példa abban különbözik egymástól, hogy az első esetben a (16, 17) lúgszárítókhoz, a (19) cellulózaszárítókhoz és a (20) fűtő testekhez >0 szükséges fűtő gőzt közvetlenül a (12) hőraktározóból vesszük és így a (8, 9) és (10) semlegesítők beiktatására van szükség, míg ellenben a második esetben a nem semlegesített páragőz az (52) kisi5 nyomású gőzkazán vizének közvetett melegítésére szolgál, úgyhogy a semlegesítők itt elmaradhatnak. Továbbá az 1. ábrának megfelelő foganatosítási példánál két (3) és (82) nagynyomású, ellennyomású gőzgép van alkalmazva, míg ellen- 60 ben a 2. ábrán rajzolt foganatosítási példánál a nagyobb feszültségű gőzt nem íáradt gőz gyanánt, hanem az egyetlen (43) ellennyomású gőzgép (turbina) egy megelőző fokozatból közbeeső gőz gya- 65 liánt vesszük el. Továbbá a 2. ábrának megfelelő példánál az (52) kisnyomású kazánnak pótlólagos, nagynyomású gőzzel való fűtése is történik. Természetesen úgy is kiképezhető a berendezés, hogy a 2. 70 ábrának megfelelően egyetlen géppel és az 1. ábrának megfelelően semlegesítővel dolgozunk vagy megfordítva: az 1. ábrának megfelelően két géppel és a 2. .ábrának megfelelően egy, a párák által köz- 75 vetve fűtött kisnyomású kazánnal, pótlólagos fűtéssel vagy enólkül. Épp így lehetne az 1. ábránál is a (12) hőraktározó páravizének a (2) vezetékből vett nagynyomású gőzzel való pótlólagos közvetett 80 fűtését használni. A találmánynak megfelelő eljárás mindezen esetben lehetővé teszi az ártalmas véglúgoknak tökéletes megsemmisítését az üzem nagy gazdaságossága mel- 85 lett azáltal, hogy a gőzfejlesztő nagy kezdeti nyomása, dacára a kedvező nagy nyomásesésnek, az erőteljesítményhez nagy ellennyomást és ezzel a fűtő gőz nagy hóesését teszi lehetővé, mely a hő- 90 kihasználásra, a két- vagy többfokozatú alkalmazást engedi meg, az eddig ismert kondenzációnak elesésével, ennek a hűtővízben bekövetkező tetemes hőveszteségével együtt. 95 A találmány, alkalmazásában nincs korlátozva a sulfitlúg elgőzölögtetésére, hanem ugyanezen előnyöket nyújtja más olyan vegyi üzemben is, ahol savtartalmú lúgok elgőzölögtetéséről, besűrítéséről és 100 megszárításáról van szó. Szabadalmi igények: 1. Eljárás sulfitlúgnál és egyéb savtartalmú lúgoknál az elgőzölögtető készülékek páráinak (Brüden) hasznosítá- 105 sára, nagy, legalább is 25 atm. kezdeti feszültségű, ellennyomású gőzgép használatával, melynél az elgőzölögtető testek párái, az atmoszféranyomásnál nagyobb feszültséggel, egy hő- 110 raktározóba jutnak, azáltal jellemezve, hogy ezen, előzőleg semlegesített párákból nyert, raktározott gőzt fűtőgőz gyanánt használjuk fel egyrészt ama szárítókhoz, melyek a lúgot tüzelő- 115