94384. lajstromszámú szabadalom • Gép bádogserpenyők előállítására

- 23 — serpenyő oldalait hajlító (224) szárnyak lengőcsapjai oly síkban fekszenek, mely eltér attól a síktól, melyben a vég­falakat hajlító (222) szárnyak lengő-5 csapjai fekszenek. 35. A 27. igényben védett gép foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajlító szárnyaknak a rudazathoz vi­szonyított pontos beállítására a szár-10 nyakon alkalmazott (233) csapok excen­teres (233b) toldatokkal bírnak, melyek a rudazatrészek (233c) ágyazó toldatain hatolnak át, úgyhogy a toldatok elfor­gatása által a hajlító szárnyak és a 15 rudazat közötti összeköttetés megvál­toztatható. 36. A 27. igényben védett gép foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gépnek különféle serpenyők elkészíté-20 sére való beállítására a (4, 4') vezérlő­tárcsák által működtetett rudazat a (222) végszárnyak lehajtása céljából (230) keresztfejet fog közre, melyet a (4, 4') tárcsák közvetlenül mozgatnak, 25 míg (231) közbenső elemek vannak ezen keresztfej és, a véghajlító szárnyak között beállíthatóan elrendezve. 37. A 27. és 36. igényben védett gép foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, 30 hogy az oldalas (224) hajlító szárnyak hozzászorítására és emelésére szolgáló, az (5) vezérlőtárcsák által mozgásba hozott rudazat keresztalakú (236) fejet hoz mozgásba, melynek karján a (224) 35 szárnyakhoz kapcsolt (240) közbenső rudak vannak beállíthatóan megerő­sítve. 38. A 27. 35. és 36. igényben védett gép foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, 40 hogy a (4, 5, 6) vezérlőtárcsák által mozgásba hozott (229, 235, 244) rudak több, egymáshoz képest hosszirányban beállítható részből vannak összeállítva, hogy a szárnyakat működtető részek 45 pontos mozgása előidéztessék. 39. A 27. igényben védett gép foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (222) végszárnyakon és a (224) oldal­szárnyakon (487, 488) tartóujjak van-50 nak elrendezve, melyek a hajlítási moz­gásban a szárnyak munkafelületeinek megfelelő vájataiban végződnek, hogy a (222, 224) hajlító szárnyaknak a munkahelyzetből a nyugalmi helyzetbe 55 való visszatérésénél az épen elkészített felületekhez nyomott helyzetben ma­radjanak és a már egyszer elkészült serpenyőfalaknak a szárnyak felemel­kedésénél való lehajlítását elkerüljük. 40. A 39. igényben védett gép foganatosí- 60 tási alakja, azáltal jellemezve, hogy (487, 488) tartóujjak ama (223, 225) lengőcsapokon vannak elrendezve, amelyeken a (222) végszárnyak és a (224) oldalszárnyak is el vannak ren- 65 dezve, mikor is a (487, 488) ujjak ágyazó fülei (507) rúgók által oly helyzetbe nyomatnak, amelyben azok a megfelelő fülek (500) kivágásaiba ke­rülnek. 70 41. A 39. és 40. igényben védett gép foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (487, 488) tartóujjak csapágy­fülein egymásra szög alatt álló (491, 492) toldatok vannak elrendezve, me- 75 lyek közül a (492) toldatok a tartó­ujjaknak a hozzátartozó (222, 224) szár­nyak által való kioldó mozgásának megindítására szolgálnak, míg a (491) ujjak az (E) ellentámaszon mozgatha- 80 tóan elrendezett (493) tartógyűrűhöz támaszkodnak és a (487, 488) tartóujjak ezen felemelő mozgását mindaddig le­hetetlenné teszik, ameddig a (493) tartó­gyűrű bizonyos helyzetet elfoglal. 85 42. A 39—41. igényben védett gép foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (224) szárnyakon elrendezett (495) toldatoknak a tartógyűrűn be­állíthatóan alkalmazott (586) toldatokba. 90 való behatása által a (493) tartógyűrű emeltetik akkor, mikor a (224) szár­nyak legmagasabb helyzetükben van­nak, mire az ezen tartógyűrűn alkal­mazott vállrészek a (487, 488) tartó- 95 ujjak (491) toldatainak útjából kimoz­gattatnak, hogy a tartóujjakat befolyá­soló (507) rúgók a tartóujjakat a szár­nyak (500) vájataiba belendítsék. 43. A 41. igényben védett gép foganatosí- 100 tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (493) tartóujj beállítható helyzetben és engedékenyen van az (E) ellentámaszon (503) csapszegek segélyével tartva, mely csapszegeket a (493) tartógyűrű 105 felületéhez támaszkodó (501) rúgók zár­nak körül. 44. A 27. igényben védett gép foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (222, 224) hajlítószárnyak a bádoglapok no nagyságához képest úgy vannak kiké­pezve, hogy a forma oldalaihoz, illetve végfalaihoz való odaszorításuknál egy a formán alkalmazott és ezen szárnyak által meg nem ragadott (369) perem­kiugrás által a vég- és az oldalfalakból kiálló (262) karima képeztetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom