94372. lajstromszámú szabadalom • Gyorsjártú öngyujtásos, belső égésű erőgép

— 2 — kar révén a (12) forgattyútárcsával áll összeköttetésben. Minthogy a (14) rúgó a (8) és (9) dugattyúrészeket összefogja, a hajtókar a kétrészből álló dugattyút ma-5 gával viszi. A (11) keresztcsapnál egy ki­álló orrbütyök van elrendezve, amely a (8) dugattyúszelence egy résén keresztül, a (!.') szelencéig nyúl. Amint a dugattyú alsó holtponthelyzetét eléri és emelkedni 10 kezd, a bütyök a dugattyúszelencéket a (14) rúgó hatása ellenében egymástól el­távolítja, mire az ütközőhézag szétnyílik, s a dugattyún körülfutó (16) horony kép­ződik, amely égésianyagkamra gyanánt 15 szolgál (2. ábra). A dugattyúrészeknek egymástól való eltolódásakor természete­sen szívóhatás keletkezik, amely az égésianyag beömlését elősegíti. A (9) du­gj. txyúszelencében ágyazott (13) állító -20 csavar, a dugattyúszelencék egymástól való eltolódásának pontos beszabályozá­sára szolgál. A 3. és 4. ábrabeli kivitelnél vezérlőré­sek helyett a (3') és (5') szívó, ill. kipuf-25 fogószelepek vannak elrendezve. A du­gattyú itt is a (8) és (9) dugattyúszelen­cékből áll, melyek egymáson eltolhatók. A felső (8) részt a (11) keresztcsap köti össze a (10) hajtókarral, míg az alsó (9) dugaty-30 tyúszelencére a 3. ábra szerint, a (11') csa­pon ágyazott különálló (10') hajtórúd hat, mely a forgattyútengelyről excenterrel vezéreltetik, úgyhogy a dugattyú alsó holtpontjában a dugattyúszelencék ütköző 35 hézaga megnyílik, s égésianyagkamrát al­kot, mely a (6) beömlőnyíláson keresztül égésianyaggal megtöltetik. A 4. ábra szerint a dugdttyúszelncék működtetésére excentrikus kapcsolórúd 40 helyett, vezérlöbútyökkel ellátott, egy­eszerű (10) hajtórúd szolgál, mely a (11') keresztcsap útján áll kapcsolatban a (9) dugattyúszelencével. A felső (8) dugattyú­szelence (11) csapján egy görgő van 45 ágyazva, amelyhez a hajtórúd vezérlő­bütyke támaszkodik, s a dugatyúszelencé­ket a (14) húzórúgó hatása ellenében —• midőn a dugattyú az alsó holtponthely­zetbe ér — égésianyagkamra képzése cél-50 jából szétválasztja. A működés módja a következő: Amikor a dugattyú a hengerben az alsó holtpontba ér, az ütközőhézag önműkö­dően szétnyílik és égési kamrát képez, 55 mely a (.6) nyíláson keresztül töltést kap. Az emelkedő löketnél a dugattyú az égési anyagot magával viszi a henger­fejbe, ahol az a (7) csatornán keresztül a dugattyú feletti robbanótérrel jön közle­kedésbe. Míg egyrészt az égésianyagkam- 60 rábau legfeljebb 0.5 atm. a nyomás, addig másrészt a kompressziótérben és az ezzel kapcsolatos (7) csatornában 35 atm. nyo­más uralkodik; a két tér közlekedésbe lé­pésekor a nyomáskiegyenlítődés kb. 34 65 atm.-nál megy végbe, ami pillanatnyi ke­veredést és az égésianyag szétporlasztá­sát, valamint a keverék közvetlen felrob­banását és teljes elégetését eredményezi. Ugyanakkor, vagyis közvetlen a robba- 70 nás beállta előtt, a (16) égésianyagkamra a dugattyú szelencék csukódása folytán záródik, amikor ezek már szorosan egy­másra fekiisznek, s egy darabból álló du­gattyúként hatnak. 75 A dugattyúnak, mint égésianyag szál­lító szervnek ezen működésénél a levegő vezettetik — bizonyos értelemben a Die­sel-mótorelv megfordításával — az égési­anyaghoz, de ez a legegyszerűbb módon 80 és nagyobb hatásfokkal történik, mint­hogy az ezen folyamathoz rendelkezésre álló keresztmetszet kb. 400-szor nagyobb, mint a Diesel-motornál az ennek megfe­lelő égésianyag-befecskendező fúvóka ke- 85 resztmetszete. Vezérelt égésikamrának a dugattyúban való alkalmazása előnyös, de nem feltét­lenül szükséges; a találmány értelmében a dugattyú palástján változatlan térfo- 90 gatú égésianyagkamrát is rendezhetünk el az égésianyag felvételére és tovaszállí­tására. Ha a találmány szerinti motort repülőgéphez alkalmazzuk, úgy dekom­kompresszor ós mesterséges gyújtás alkal- 95 mazasa elengedhetetlen — természetesen csak az indításhoz —, mert a motort tudvalevőleg kézzel kell elindítani, ami —• minthogy azonnal gyújt — veszélyes. Nagy előnyt nyújt az új motor, ha 100 kompresszor beépítése kívánatos, mivel ez nem befolyásolja a szerkezet egyszerűsé­gét; ugyanis a kompresszornak tiszta le­vegőt kell a hengerbe szállítania, ellen­létben azon robbanó motorokkal, ame- 105 lyeknél a kompresszor a karburatorral áll kapcsolatban. Az égési anyagkamra csekély és válto­zatlan töltési térfogata folytán a keverési arányt célszerűen állandóra állítjuk be s 110 az az előny származik, hogy az anyagfel­használás gazdaságos és pontosan adagolt mennyiségű lesz, az égési hengerbe, mely anjégmennyiséget pedig úgy, mint az el­gázositó gépeknél, fojtószeleppel finoman 110 szabályozhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom