94372. lajstromszámú szabadalom • Gyorsjártú öngyujtásos, belső égésű erőgép
— 2 — kar révén a (12) forgattyútárcsával áll összeköttetésben. Minthogy a (14) rúgó a (8) és (9) dugattyúrészeket összefogja, a hajtókar a kétrészből álló dugattyút ma-5 gával viszi. A (11) keresztcsapnál egy kiálló orrbütyök van elrendezve, amely a (8) dugattyúszelence egy résén keresztül, a (!.') szelencéig nyúl. Amint a dugattyú alsó holtponthelyzetét eléri és emelkedni 10 kezd, a bütyök a dugattyúszelencéket a (14) rúgó hatása ellenében egymástól eltávolítja, mire az ütközőhézag szétnyílik, s a dugattyún körülfutó (16) horony képződik, amely égésianyagkamra gyanánt 15 szolgál (2. ábra). A dugattyúrészeknek egymástól való eltolódásakor természetesen szívóhatás keletkezik, amely az égésianyag beömlését elősegíti. A (9) dugj. txyúszelencében ágyazott (13) állító -20 csavar, a dugattyúszelencék egymástól való eltolódásának pontos beszabályozására szolgál. A 3. és 4. ábrabeli kivitelnél vezérlőrések helyett a (3') és (5') szívó, ill. kipuf-25 fogószelepek vannak elrendezve. A dugattyú itt is a (8) és (9) dugattyúszelencékből áll, melyek egymáson eltolhatók. A felső (8) részt a (11) keresztcsap köti össze a (10) hajtókarral, míg az alsó (9) dugaty-30 tyúszelencére a 3. ábra szerint, a (11') csapon ágyazott különálló (10') hajtórúd hat, mely a forgattyútengelyről excenterrel vezéreltetik, úgyhogy a dugattyú alsó holtpontjában a dugattyúszelencék ütköző 35 hézaga megnyílik, s égésianyagkamrát alkot, mely a (6) beömlőnyíláson keresztül égésianyaggal megtöltetik. A 4. ábra szerint a dugdttyúszelncék működtetésére excentrikus kapcsolórúd 40 helyett, vezérlöbútyökkel ellátott, egyeszerű (10) hajtórúd szolgál, mely a (11') keresztcsap útján áll kapcsolatban a (9) dugattyúszelencével. A felső (8) dugattyúszelence (11) csapján egy görgő van 45 ágyazva, amelyhez a hajtórúd vezérlőbütyke támaszkodik, s a dugatyúszelencéket a (14) húzórúgó hatása ellenében —• midőn a dugattyú az alsó holtponthelyzetbe ér — égésianyagkamra képzése cél-50 jából szétválasztja. A működés módja a következő: Amikor a dugattyú a hengerben az alsó holtpontba ér, az ütközőhézag önműködően szétnyílik és égési kamrát képez, 55 mely a (.6) nyíláson keresztül töltést kap. Az emelkedő löketnél a dugattyú az égési anyagot magával viszi a hengerfejbe, ahol az a (7) csatornán keresztül a dugattyú feletti robbanótérrel jön közlekedésbe. Míg egyrészt az égésianyagkam- 60 rábau legfeljebb 0.5 atm. a nyomás, addig másrészt a kompressziótérben és az ezzel kapcsolatos (7) csatornában 35 atm. nyomás uralkodik; a két tér közlekedésbe lépésekor a nyomáskiegyenlítődés kb. 34 65 atm.-nál megy végbe, ami pillanatnyi keveredést és az égésianyag szétporlasztását, valamint a keverék közvetlen felrobbanását és teljes elégetését eredményezi. Ugyanakkor, vagyis közvetlen a robba- 70 nás beállta előtt, a (16) égésianyagkamra a dugattyú szelencék csukódása folytán záródik, amikor ezek már szorosan egymásra fekiisznek, s egy darabból álló dugattyúként hatnak. 75 A dugattyúnak, mint égésianyag szállító szervnek ezen működésénél a levegő vezettetik — bizonyos értelemben a Diesel-mótorelv megfordításával — az égésianyaghoz, de ez a legegyszerűbb módon 80 és nagyobb hatásfokkal történik, minthogy az ezen folyamathoz rendelkezésre álló keresztmetszet kb. 400-szor nagyobb, mint a Diesel-motornál az ennek megfelelő égésianyag-befecskendező fúvóka ke- 85 resztmetszete. Vezérelt égésikamrának a dugattyúban való alkalmazása előnyös, de nem feltétlenül szükséges; a találmány értelmében a dugattyú palástján változatlan térfo- 90 gatú égésianyagkamrát is rendezhetünk el az égésianyag felvételére és tovaszállítására. Ha a találmány szerinti motort repülőgéphez alkalmazzuk, úgy dekomkompresszor ós mesterséges gyújtás alkal- 95 mazasa elengedhetetlen — természetesen csak az indításhoz —, mert a motort tudvalevőleg kézzel kell elindítani, ami —• minthogy azonnal gyújt — veszélyes. Nagy előnyt nyújt az új motor, ha 100 kompresszor beépítése kívánatos, mivel ez nem befolyásolja a szerkezet egyszerűségét; ugyanis a kompresszornak tiszta levegőt kell a hengerbe szállítania, ellenlétben azon robbanó motorokkal, ame- 105 lyeknél a kompresszor a karburatorral áll kapcsolatban. Az égési anyagkamra csekély és változatlan töltési térfogata folytán a keverési arányt célszerűen állandóra állítjuk be s 110 az az előny származik, hogy az anyagfelhasználás gazdaságos és pontosan adagolt mennyiségű lesz, az égési hengerbe, mely anjégmennyiséget pedig úgy, mint az elgázositó gépeknél, fojtószeleppel finoman 110 szabályozhatjuk.