94356. lajstromszámú szabadalom • Anyagok kolloidális finomságfokig aprítására és keverésére való gép

liető be akként, hogy a csészék között a golyók és az őrlendő anyag veztésére szabad nyomóterek keletkeznek. Ezen forgó (2) és (21

) csészék, a helyt-5 álló (3) őrlési pálya és a (4) veztőtest a körül forgó (5) és (6) tereket képezik, amelyben a (7) őrlőtestek és az őrlendő anyag foglal helyet, A (4) vezető test oly módon van kiképezve, hogy külső felülete 10 a (2), illetve (21

) csésze és a (3) őrlési pálya szembenfekvő felületeihez hasonlít. A (2) és (21

) csészék forgása által az (5) nyomótérben helyetfoglaló (7) golyók és az őrlendő anyag arra késztetnek, hogy 15 kifelé és felfelé haladjanak, azonban csakis akkor, még pedig csakis felfelé térhetnek ki a (6) őrlési tér irányában, ha a nyomás, mely bennük a centrifugális erő által létesíttetik, oly naggyá vált, hogy a 20 (6) őrlési térben helyetfoglaló összes golyórétegek súlyát és súrlódását legyőzni képesek. A csészék számának megnövelése által a nyomótér megnöveltetik, egyúttal pedig a nyomás is megnövekedik. 25 A centrifugális erő következtében a golyók kifelé a csészére és az őrlési pályára, azonban egymásra is igen nagy nyomást fejtenek ki, mely által a golyók között helyetfoglaló őrlendő anyag, mely állandóan 30 a golyókkal együtt mozog, erélyesen apríttatik. Felfelé a golyók forgási sebessége a majdnem vízszintes, felfelé kitérő pályájukon az őrlési pályán kifejtett őrlési 35 munka következtében csökken. A golyók a szűk (5) és (6) terekben a 136.556. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett berendezéssel ellentétben nem haladhatnak visszafelé, hanem az utánuk 40 nyomuló golyók nyomása által az (5) nyomótérben állandóan magasabb színvonalra. szoríttatnak, amíg végül a (4) vezetőtestnek a (6) őrlési tér felső részében való megszűnése által a belső oldalon alá-45 támasztásukat elveszítik és ezáltal a közép felé a. (4) vezetőtest. felső felületére szoríttatnak, ahol mozgási energiájuk maradéka az őrlési munka által felemésztetik. A golyók végül innen a középen levő 50 (8) nyíláson át iitőhatás kifejtése közben a csésze legmélyebb helyére esnek vissza, miközben az anyagot szétosztják. Itt a golyók újból megkezdik az együttforgásban való részvételt, az (5) nyomótérben a 55 nyomást kifejtő golyók rétegéhez alulról csatlakoznak ós ezáltal azok felfelé való nyomását megnövelik, miáltal fent a megfelelő számú golyó a (6) őrlési térből ismét befelé nyomatik. Az ismertetett nyomótér alkalmazása 60 nélkül .nem volna lehetséges a golyók visszavezetése befelé és a csésze közepéhez, miután a golyók a centrifugális erők által mindig kifelé és a legnagyobb átmérőre szoríttatnak és csakis az ismertetett veze- 65 ték által juttathatók vissza befelé, amiben a találmány tárgyánál fellépő golyóút a 200.280. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett golyós malomnál fellépő golyóúttól elvben eltér, mely ez utóbbinál 70 a megadott alakban egyáltalában nem is foganatosítható. A fcrgó (2) csésze és a helytálló (3) őrlési pálya között helyet foglaló (9) gyűrűalakú hézag egy kívülről utánállítható 75 (10) ékgyűrű által oly módon képeztetik ki, hogy az ezen hézagban keletkező centrifugális erők az őrlési tér irányában hatnak, iigyhogy a hézagon át őrlendő anyag nem léphet ki. 80 Ezen hatás elősegítése céljából ezenkívül még a (2) csészén megerősített (11) lapátos gyűrűt alkalmazzuk, mely a (12) nyomótérben túlnyomást létesít, úgyhogy a hézagba esetleg behatoló őrlendő anyag 85 ezáltal is az őrlési pályára szoríttatik vissza. A (4) vezetőtest központosain a (13) bordák és a (14) csap segélyével a (15) fedélen van megerősítve, mimellett a hűtő-, il- 90 letve hevítő folyadékot a (14) csapban és a (13) bordákban kiképezett furatokon át vezetjük a vezetőtesthez. A (15) fedőn foglal helyet továbbá a (16) töltőnyílás és a (17) nyílás, amelyen át a legfinomabbra 95 őrölt száraz anyag elszivatható. A kiürítés, amennyiben poralakú részek nem szívatnak el felfelé, a (2) csésze legmélyebb helyén központosán elrendezett kiürítési nyíláson át történik, melyet a 100 (18) kiürítési kölyü zár el. Ezen kölyüt a kiürítés céljából a (19) orsó útján a (20) fogaskerekek segélyével süllyesztjük, miáltal az őrölt anyag az ekkor (18) kölyü és a. (21) tömítolemez között képződő (22) 105 hézagon át a (23) kiürítési térbe és innen a (24) nyílásokon át a (25) elvezetőtérbe röpíttetik. A (18) kölyü a tömítőlemezhez rúgóerő által is szorítható. A (22) kiürítési hézag jóval kisebb, mint no a golyók, úgyhogy a golyók ezen hézag felett zavartalanul tovább gördülnek. A (211

) tömítőlemez a 2. és 3. ábra értelmében a hosszúkás (221

) hornyokkal ellátható, melyek a kiürítési kölyiin kiképe- 1!, zett, megfelelő kiugrások által záratnak el. A 4. és 5. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (4) vezetőtest távolsága a