94355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos ellenálláshevítés útján frakcionált desztillálásra
— 176 -ami által oly íűtőfelületekhez jutnak, melyek a kívülről hevített kazánfelületet még lángesövek alkalmazását is feltételezve százszorosan vagy még nagyobb 5 mértékben felülmúlják. Ily módon nein csak nagy hőmennyiségeknek kis hőmérsékletkülönbség mellett való átvitele sikerül, hanem az időegységben oly nagy hőmennyiséget is vezethetünk be, hogy a 30 desztillálás sebessége a külső hevítéshez képest a százszoros vagy még többszörös értékre növelhető. A desztillálás időtartamának ezen megrövidítésével elérjük azt is, hogy az egész hozzávezetett hőmennyi-15 séget elgőzölgési hő alakjaban használjuk el anélkül, hogy bomlás mutatkoznék. Magas hőmérsékleten forró és könnyen bomló anyagoknál vákuum egyidejű alkalmazása által a desztillációt keresztül-20 vihetjük anélkül, hogy a tenzió fokozására kénytelenek volnánk vízgőzt befuvatni. Az ezen eljárással elért műszaki hatások, melyek nagy felületű ellenállások alkalmazásán alapulnak, a követ-25 kezők: 1. Éles és ingadozásoktól mentes frakcionálás, 2. bomlásmentes desztillálás és nagy desztillálási sebesség, 30 3. nagyfokú gazdaságosság. A jelenleg használatos folytonos desztilláló eljárásoknál az éles és ingadozásoktól mentes frakcionálás technikailag keresztülvihetetlen, mihelyt a hevítés köz-35 vetlen tűz, gőz (közvetlen vagy közvetett) vagy mindkettő útján történik, mert sem közvetlen tüzelés alkalmazásánál a fűtést végző munkás, sem közönséges vagy túlhevített vízgőz használatánál a gőzszabá-40 lyozás nem engedi meg folytonosan működő berendezésnél azt, hogy minden kazánhoz minden időegységben az azonos melegmennyiséget vezessük. Ennek következtében a desztillálás az egyes kazáiiok-45 bau különböző sebességgel megy végbe és az egyes kazánokból kapott frakciók forrpontja ingadozó lesz. Ha már most m; Jic, cn egyes kazánnál ezenkívül még frakcionált kondenzáció útján, deflegmá-50 torok, levegőhűtők vagy más oly készülékek segélyével, melyek a kondenzálási hőt sugárzás útján adják le, a desztillált gőzök további frakcionálására törekszünk, akkor az egyes deílegmátorvezetékekből 55 kapóit frakciók úgy az egyes kazánok desztillációsebességének ingadozása, mint a külső levegő hőmérsékletének ingadozása következtében különböző összetételnek lesznek. Csakis az elektromos energiahozzáveze- 60 tés által lehetővé tett pontos szabályozhatóság alkalmazásával sikerül folytonos desztillálásnál minden kazánhoz az időegységben az azonos melegmennyiséget hozzávezetni, ami által állandó desztillá- 65 ciósebességet és állandó frakcionálási kapunk. Ezenkívül deflegmátorokat csak elektromos energiahczzávezetéssel tarthatunk állandó hőmérsékleten, mely a külső hőmérséklet ingadozásaitól független, ami 70 által kondenzálás útján is a lehető legélesebb irakcionálást érjük el. Bomlásra hajló anyagok desztillálásánál a legfontosabb követelmények egyike a szükséges melegmennyiségnek lehető- 75 leg csekély hőmérsékletkülönbség mellett lehetőleg rövid idő alatt való átvitele. Ezen célra már oly készülékeket hoztak javaslatba, melyeknél a desztillálandó anyagban elosztott nagy felületű kígyó- 80 csöveken vagy hasonló üreges testeken közönséges vagy túlhevített gőzt áramoltattak át. Az ilyen eljárások csak igen alacsony forrpontú anyagok desztillálására alkalmasak. Ha pl. 350° C. forrpont- 85 fal bíró olajat akarunk desztillálni és emellett olv fűtőtestet alkalmaznánk, mely gőz által átjárt kígyóesövekből áll, akkor ezen eljárás igen rossz gazdaságossággal dolgozna, minthogy ehhez legalább 370° C. 90 hőmérsékletű túlhevített gáz volna szükséges, melynek fajlagos túlhevítési hője, mely tudvalevőleg igen kicsiny, csak 20°-nyi hőmérsékleteséssel használtatnék ki, míg a hőnek sokkal nagyobb része, 95 melyet a gőz elsezölgési hő alakjában tartalmaz, kihasználatlan maradna. Kígyócsövekben vezetett túlhevített gőzzel nem is volna lehetséges nagy melegmennyiségeket kis hőmérsékletkülönbséggel át- 100 vinni, mert a gyorsan áramló túlhevített göz még a szerkezetileg elképzelhető legnagyobb felület esetében is nagyobb hőmennyiségek átvitelét rossz hővezetőképes::é;. e következtében csak megfelelő hő- 105 mév-ékletkülönbscg alkalmazásával teszi lehetővé. Ha tehát magas hőfokon forró folyadékok desztillálásánál kígyócsövekben vezetett gőzt használunk fűtőanyagként, akkor kis hőmérsékletkülönbség mel- 110 lett gyors desztilláció lehetetlen vagy csak igen rossz gazdaságossággal valósítható meg. Csakis elektromos hőhozzá vezet és mellett sikerül a találmány értelmében a desztillálandó anyag egész térfogatára el- 115 osztott nagy felületű ellenállások elrendezése által, egészen kis hőmérsékletkülönbségek mellett úgyszólván tetszőlegesen
