94307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta vazelin előállítására

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94307. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás tiszta vazelin előállítására. Lavirotte Francois vegyész Lyon. Pótszabadalom a 91715. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentési napja 1925. évi szeptember hó 23-ika. A találmány tárgya a 91715. sz. törzs­szabadalomljian védett, tiszta, viazelin előál­lítás'áü'a szolgáló eljárás továbbfejlesztése tígy speciális hőkezelés alkalmazása által. 5 A találmány értelmében az eljárást elő­nyösen a következőképen foganatosítjuk: Az eljárás első szakaszában nyers vaze­lint vagy más alkalmas szénhydrogént egy küvarÓMiüvel ellátott edényben olvia-10 dási pontját kissé meghaladó hőmérsék­letre hevítünk. Ha a vazelin megömleszte­tett, a hevítést megszakítjuk, a kavaró­müvet működésbe hozzuk és kb. 20% kén­siavanhydridet tartalmazó kiénsiaviat oly se-15 bességgel adagolunk be, hogy a keverék hőmérséklete kb. 100° C alatt és előnyösen 70 C körül tartassék fenn. A használt sav súlya a nyers vazelin súlyának kb. 1.5-sze­rese. A legelőnyösebb, ha a savat lassan, 20 pl. kb. 24 órán keresztül, adagoljuk be és ezen időtartam folyamán a keverék hő­mérsékletét kb. 60—70° C magasságban tartjuk. A nyert termék egy egyenletes folyadékkeverék, mely vörösbarna szulfo-25 flált vegyületeket tartalmaz. Ha a reakciót helyesen foganatosítottuk, a keverékben szabad karbon lényegileg nem fog jelent­kezni. A/, eljárás második szakaszát képezi a 30 keverék hevítése, kb. 160—170° C hőmér­sékletre a szulfonált vegyületek karboni­jiálása céljából. A reakcióedényben rend­szerint egy többé vagy kevésbbé össze­függő széntartalmú massza keletkezik alsó 35 réteg gyanánt, a folyékony termék pedig a felső réteget képezi. A reakció ezen sza­kasza kb. 48 óráig tarthat. Ha a reakció befejeződött, a keveréket kb. 100° C-ra ki­tülni hagyjuk és a folyékony terméket, üiely rendszerint tartalmaz oly szulfonált 40 vegyületeket, melyek nem karbonizáltat­tak, eltávolítjuk. A karbonizálás egyetlen szakaszban is eszközölhető, azonban ez magasabb (általában kb. 200° C) hőmérsék letet igényel. Ez nem kívánatos, mert ne- fó héz a reakció ellenőrzése és veszélyes any­uyiban, hogy a keverék tüzet foghat. A szén extrahálását a törzsszabadalomban megadott módon eszközölhetjük. A maradék szulfonált vegyületeket egy 50 második savreakció segélyével távolíthat­juk el. A tisztátalan vazelint a széntar­talmú masszából (előnyösen a törzsszaba­dalomban megadott módon) eltávolított vazelinnel együtt szükség esetén megöm- 55 fesztjük és kb. 20%-os oleummal kavarjuk, mimellett a vazelin 100 súlyrészére kb. iiO—40 súlyrész oleumot alkalmazunk. A sav adagolását az előbb leírt első szakasz­szal kapcsolatban megadott módon szabár 60 lyozhatjuk. Ha a teljes mennyiségű savat beadagoltuk, a kavarást abbahagyjuk és a hőmérsékletet 150—160° C hőmérsékletet meg nem haladó magasságig növeljük, tízen feltételek mellett a szulfonált vegyü- 65 letek karbonizáltatnak és a vazelin vilá­gossárga színt vesz fel. Ezen művelet kb. $6 óra időtartamot igényelhet. Az ezen sza­kaszban képezett szén mennyisége rend­szerint kicsiny. A visszatartott vazelin 70 visszanyerése céljából ezen szén a törzs­szabadalomban megadott módon extra­hálható. A kezelt vazelint kihűlni hagyjuk, a folyadékot eltávolítjuk és a szénrészecs kék eltávolítása, céljából szűrjük. 75 Ahelyett, hogy a részben tisztított vaze­lint egy második savkezelésnek vetnők alá, a maradék szulfonált vegyületeket éa

Next

/
Oldalképek
Tartalom