94287. lajstromszámú szabadalom • Szembeállító berendezés összeadó és kivonó gépek számára

— 8 -nyúlványok mindegyike, amint (27)-nél lát­ható, a (18) fejnek támaszkodik, mely a nyúlványt ezáltal, ha a továbbító pecek rendes helyzetében van, rögzíti, míg bizo-5 nyos esetekben lehetővé teszi azt, hogy a nyúlvány határolt lengő mozgást végezzen a (28) rúgó hatása ellenében. Mint a rajzon látható a (28) rúgók az átvivő alkatrészek külső végéhez és a (18) iO fej (22) hátsó nyúlványához vannak kap­csolva. Ez az elrendezés azt a célt szol­gálja, hogy a (23) átvivő alkatrészeket a (18) fejhez kcpest utánengedően rendes helyzetben tartsa. Az utánengedés azonban 15 csak. az egyik irányban lehetséges. A (18) fej hátranyúló (22) karjához hátsó végén a (30) zárógörgőt hordó (29) emeltyű mellső vége csuklósan csatlakozik. A (30) görgő a (31) záróemeltyűvel kapcsolódik, 50 mely a (33) karjához erősített (32) rúgó hatása alatt áll. A (32) rúgó másik vége a tokhoz erősített (35) lemezből kihajlított (34) kapocshoz van erősítve. Természete­sen mindegyik továbbítófejhez egy-egy (29) >5 emeltyű, valamint egy-egy (31) záróemel­tyű tartozik. A (31) záróemeltyűk a tokban kereszt­irányban elrendezett és annak oldalfalai­hoz hozzáerősített (36) fésűs csapágy tömb-50 ben vannak ágyazva. A (37) csavarok el­távolítása után a csapágytömb és a hozzá kapcsolódó alkatrészek egészben kiemelhe­tők a tokból. A csapágytömbben (38)-nál egy sor (39) szögehieltyű van ágyazva, me­i5 lyek egyik (40) szára (41)-nél a (29) emel­tyűk egyikéhez kapcsolódik, ttiíg másik (42) szára hátranyúlik és a függélyesen el­rendezett (43) mozgató rúgók egyikéhez van erősítve, melyek alsó vége a (45) le-ÍO mezből kihajlított (44) kapcsokra van akasztva. Mint látható tehát, az egyes átvivő be­rendezésekhez tartozó (18) fej és a (29) emeltyű végeredményben csuklós szögemel­iö tyűt képez, mivel a fejnek tengelyén való el­mozdulása szükségképen a (46) csukló meg­törése útján jön létre. Rendesen azonban a 'mozgási tengelyek mind egy vonalba es­nek, úgyhogy a (43) mozgatórúgók által >0 kifejtett erőt a (16) helytálló tengely ve­szi fel, mivel a (41) csukló ívalakú el­mozdulása lényegében vízszintes síkban, azaz a (46) csukló ívalakú elmozdulásá­nak mozgási síkjára merőleges síkban tör­,5 ténik. Most már abban a helyzetben vagyunk, Hogy az átvivő szerkezet működését nyo­mon követhetjük és mivel minden átvivő szerkezet egyforma, az egyik átvivő szerke­zet működésének leírása elegendő lesz. Ha 60 az alkatrészek kiindulási állásban vannak, amint azaz 1. ábrán látható, a (19) pecek az egyik kerék két foga közt középre kerül, azonban két kerék közt nem működő hely­zetben van, úgyhogy a szomszédos keirék 65 forgását nem akasztja meg, mindaddig, míg az összeadási folyamat alatt a kilences szám nincs szemben a (10) hasítékkal. Mi­helyt ez megtörténik, a (47) átvivő sze­mölcs, mely csupán a kerék fogai egyiké- 70 nek megvastagítása, az 1. ábrán látható helyzetbe kerül. A kerék következő elmoz­dulásánál a szemölcs a (19) pecekbe ka­paszkodik, azt eltolja és ezzel kilendíti az átvivő szerkezet (18) fejét, úgyhogy a (46) 75 csukló a csuklóemeltyű (16) és (41) vég­csapjai összekötő egyenesből kilép. Mihelyt a csuklós emeltyűhöz tartozó alkatrészek ezen egyvonalú, vagy zárási viszonyát a (31) záróemeltyű csekély ellenállásának 80 legyőzésére elegendő erő 'megzavarja, a (43) mozgató rúgó azonnal működésbe; lép, hogy a csuklós emeltyűt meghajlítsa, mi­vel a (16) tengelynek a mozgató rúgó mű­ködését megakadályozó közvetlen ellen- 85 állása abban a pillanatban megszűnik, amint a (46) tengely a (16) és (41) ten­gelyeket összekötő egyenesből kilép. Mi­helyt tehát egy kerék a (19) pecket kissé elmozdítja, a mozgató rúgó azonnal mű- 90 ködésbe lép, hogy egyrészt a záróalkat­rész ellenállását legyőzze, valamint hogy az átvivő szerkezet (18) fejét a (16) ten­gely körül ellendítse. A fejnek ez a lengő mozgása az egyik (24) átvivő nyúlványt a 95 következő magasabb számhelyet képviselő számkerék fogához szorítja és amint a moz­gás a mozgató rúgó hatása alatt folytató­dik. tovamozgatja ezt a következő maga­sabb számhelyet képviselő kereket eg\>- lé- IOO péssel, vagy egy bevágással. A 2. ábrán az a helyzet van feltüntetve, melyet az alkatrészek akkor foglalnak el, midőn a tovamozgatandó kerekkel a to­vábbító pecek már érintkezésbe lépett. 105 Amint annak a keréknek a mozgása, mely az átvivő szerkezetet működésbe hozta, a közös főkerék hatása alatt folytatódik, a bütyök és a pecek kapcsolata megszűnik, az átvivő készülék mozgása azonban tovább 110 folytatódik, mindaddig, míg az elmozga­tandó kerék egy teljes bevágással' tova nem mozgott, mely helyzetben ez utóbbi bármely irányban való elmozdulás ellen azáltal (rögzítődik, hogy a továbbító nyúl- 115 vány az egyik fog tövével és az ezen nyúl­vánnyal összefüggő zárónyúlvány ugyan­ezen kerék egy másik fogának csúcsával

Next

/
Oldalképek
Tartalom