94241. lajstromszámú szabadalom • Füst- és korommentes tüzelőberendezés
Megjelent 193Q . évi február hó 205 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94241. SZÁM. — n/c. OSZTÁLY Füst- és korommentes tüzelőberendezés. Bencze István fűtőtechnikus Pesterzsébet. A bejelentés napja 1027. évi április hó 4-ike. A bejelentés tárgya füst- és koronimentes tüzelésre vonatkozik. Füstmentes tüzelés alatt tudvalevőleg oly tüzelést értünk, amelynél a távozó füstgázok elégetetlen szilárd tüzelőanyagokat, vagyis kormot nem tartalmaznak és ilykép színtelenek, vagyis láthatatlanok. Ugyanezen fogalom kiegészítéséhez tartozik az is, hogy a füstgázok, csakis tökéletesen elégett, gázalakú égéstermékeket tartalmazzanak, mivel a tökéletlen elégéssel járó széngáz az egészségre igen káros. Tapasztalat szerint a koromképződés és vele együtt a tökéletlen elégés, egyébként helyesen tervezett tüzelőberendezéseknél, a legnagyobb mértékben akkor lép fel, midőn a tüzelőrostélyra friss tüzelőanyagot helyeznek. Ha a tüzelőanyag szénport is tartalmaz, úgy ilyenkor a légáram izzó koromrészeket ragad magával. Azonkívül a rostélynak izzó szénrétegére került, friss szén száraz lepárlásnak van alávetve és a lepárlási termékek nagyrésze, il;>r enkor elégetetlenül távozik és egyfelől a tüzelésnek hatásfokát rontja, másfelől pedig a környező levegőt megfertőzi. A találmány fenti hátrányoknak kiküszöbölését célozza. Alapgondolata abban áll, hogy a rostélyt, függélyes válaszfallal, két részre osztja, és e rostélyrészekre váltakozva rak friss szenet és azokat váltakozva hozza a kürtővel közvetlen kapcsolatba, olykép, hogy azon rostélyrészen fejlődő füstgázok, amelyek a friss szénből fejlődnek, mielőtt a kürtőbe jutnának, a másik, izzó szénnel borított, rostéiy felett kénytelenek elhaladni, miközben a bennük levő, elégetetlen, szilárd ós gázalakú tüzelőanyagok tökéletesen elégnek. A tökéletes elégést pótlevegő adagolása által segíthetjük elő. A rajzon a találmánynak néhány példaképen! kiviteli alakja látható, amelyektől, a gyakorlatban, lényegüknek 45 érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1—3. ábrák a tüzelőberendezésnek vízszintes metszetét vázlatosan, háromféle munkahelyzetben, mutatják, a 50 4. ábra, a 3. ábrának megfelelő, távlati kép, az 5. ábra további kiviteli alakot, vízszintes hosszmetszetben, a 6. ábra végül további kiviteli alakot, 55 függélyes hosszmetszetben, tüntet fel. Az 1—4. ábrákon látható módon, a rostéiy feletti tüzelőteret, a függélyes (d) válaszfal két (b, c) részre osztja, amelyek elől, az (e) tüzelőajtó mögött, egymással 60 közlekednek, mivel a (d) válaszfal nem ér egészen az (e) tüzelőajtóig. A (b, c) tüzelőtérrészek hátsó vége a kürtővel, illetve a (g) füstmenetekkel áll kapcsolatban, azonban (f) váltószerv közbeiktatásával, 65 melynek révén a tüzelőtérrészek a kürtővel, illetve füstmenetekkel váltakozva hozhatók kapcsolatba. A bemutatott kiviteli alaknál a (d) válaszfal hátsó végéhez, kettős (f) ajtó elforgathatóan van 70 erősítve, mely kettős ajtónak szárnyai merőlegesen állnak. Az 1. ábra szerinti középállásban tehát mindkét tüzelőtérrész a kürtővel közvetlen kapcsolatban áll. A 2. ábra szerinti helyzetben azonban csakis 75 a jobboldali (c) tüzelőtórrész áll a kürtővel közvetlen kapcsolatban, míg a baloldali (b) tüzelőtérrész, a kürtő irányában
