94229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és forgócsöves kemence cement megömlesztésére
Megjelent 193Q. évi február hó 143 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94239. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és forgócsöves kemence cement megömlesztésére. G. Polysius cég Dessau. A bejelentés napja 1926. évi november hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi december hó 23-ika. A cement megömlesztésére eddigelé szokásos eljárásoknál az égetési folyamattal szemben különösen a nyersanyagban (bauxitban) rendszerint jelenlévő vasoxi-5 dok támasztottak nehézségeket. E vasoxidok a kemencében uralkodó magas olvasztóhőmérsékleten redukálódnak. Minthogy már most a képződött fémes vasnak magasabb olvadáspontja van, mint az LO előállított cementnek, ennélfogva az ömleszték részei megmerevedésre és ezzel a kemencében való odatapadásra is hajlamosak, ami csak azzal akadályozható meg, hogy a kemence kibocsátó végén a 15 hőmérsékletet oly magasan tartjuk, hogy a fémes vas folyékony maradjon. A fűtőgázok e hőmérsékletnöveléséhez eddigelé különböző segédeszközöket kellett alkalmazni és pedig igen kiváló mi-20 nőségű tüzelőanyagokat, az égési levegőnek járulékos oxigénnel való mesterséges dúsítását vagy pedig az égési levegőnek nagyfokú előmelegítését. Az utóbbinak kielégítő mértékben való 25 keresztülvitelére az égési levegő fűtőkamráit külön tüzelőberendezéssel kellett ellátni. Nem sikerült az utóbbit az ömlesztőkben lévő maradékhő alkalmazásával helyettesíteni, mert az ily módon el-30 érhető léghőmérséklet nem bizonyult kielégítőnek. Éppen olyan kevéssé lehet ezt a célt a kemencéből távozó gázok felhasználásával elérni, minthogy e gázok a kalcinálás és szárítás keresztülvitele 35 után túl nagy mértékben vannak lehűlve. A találmány már most lehetővé teszi ezen előmelegítésnek hatásos és egyúttal gazdaságos módon való keresztülvitelét. Ezen célból az égési gázok egy részét magából az ömlesztőövből vonjuk el, még 40 mielőtt azok a kalcinálás és szárítás keresztülvitele folytán lehűltek volna. Elegendő az ömlesztőövbe betóduló összes iűtőgázoknak aránylag csekély mennyi- . ségét elvonni, minthogy azok hőmérsék- 45 iete az ömlesztőövben csak aránylag kis mértékben csökken. Ez abból a körülményből világlik ki, hogy eltekintve az anyag hőmérséklet,növeléséhez szükséges hőtől és a vasoxidok redukálásához szűk- 50 séges melegszükséglettől, a cementnek tulajdonképeni ömlesztési folyamata valószínűleg termikusan közönbös, sőt exoterrnikus, de semmiesetre sem jár a fűtőgázokból való tetemes hőfelvétellel és így 55 nem okozza e gázoknak lényeges lehűlését. Az ömlesztósi folyamat e kísérő jelensége az ömlesztőöv feltűnő rövidségéből is adódik, nevezetesen a még szilárd 60 anyag egészen hirtelen megy át a hígfolyós állapotba. Az elvont magashőmérsékletű égési gázokat azután magában véve ismert módon az égési levegőnek vagy az utóbbi egy ré- 65 szenek vagy esetleg a fűtőgáznak előmelegítésére is hasznosítjuk, ha t. i. fűtőgázt használunk tüzelőanyag gyanánt. Minthogy az elvont gázok hőmérséklete majdnem megfelel az egész kemencében 70 uralkodó legmagasabb hőmérsékletnek, könnyen sikerül elegendő előmelegítési hőmérsékletet elérni. A fűtőkamrák külön tüzelőberendezésének elkerülése lényeges megtakarítást jelent az eddigi eljá- 75 rásókkal szemben; a találmány szerinti eljárás továbbá lehetővé teszi azt is, hogy az egész ömlesztési folyamathoz kevésbbó