94208. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangok felvételére és visszaadására

1. ábra a találmány értelmében kiképe­zett beszélőgép vázlatrajza. A 2. ábra a találmány értelmében kiképe­zett mechanikai hullámátvivő berendezés 5 mechanikai impedanciájának jelképes rajza villamos megjelölésekkel. A 3. ábra görbéi az eddig ismeretes és a találmány tárgyát tevő beszélőgépekre vonatkozólag a levegőnek átadott energia 10 változását a hanghullám-komplexus össze­tevőinek frekvenciájával szemléltetik. A 4. ábra a találmány értelmében kiképe­zett beszélőgép távlati nézete. Az 5. ábra ezen beszélőgép függélyes közép-15 hosszmetszete és a találmány értelmében szerkesztett beszélőgép számára való hangtölcsért ábrázol. A 6. ábra a találmány értelmében kiképe­zett hangfelvevő és hangleadó készülék 20 eliilnézete. A 7. ábra annak függélyes középhossz­metszete. A 8. ábra az említett készülék másik kivi­teli alakja. A 25 9., 10. és 11. ábrák részletrajzok. A találmány tárgyát az 1. és 2. ábra jelképesen szemlélteti. Az 1. ábra az át­vivő berendezés vázlatrajza és mechani­kai beszélőgépnél a berendezésnek a tű-30 csúcstól a szabad levegőig terjedő részét szemlélteti. A 2. ábra az átvivő berende­zés mechanikai impedanciájának jelképes rajza. Egyszerűség kedvéért és a villamos átvivő vonalvezeték vagy berendezés pél-35 dájára a mechanikai átvivő berendezést vonalvezetéknek tekintjük, amelynek „so­rozatos" és „párhuzamos" elrendezésű al­katelemei vannak. Megjegyzendő, hogy a beszélőgép egyszerű vonalvezetékberende 40 zés gyanánt van feltüntetve, amelynek párhuzamos útágai vannak és ezek lénye­gileg üres térben működnek. Ezek az ágak tényleg levegőben működnek, méreteik azonban a beszédfrekvenciáknak a levegő-45 ben levő nagy hullámhoszaihoz képest ki­csinyek, továbbá a levegő a legtöbb alkat­rész számára üres tér gyanánt szerepel, minthogy a levegőbe való átvitel követ­keztében előálló veszteség kicsiny. 50 A vonalvezeték párhuzamos mellékágai azok, amelyeken rezgéssebesség, vagyis mechanikai áram folyik keresztül a soro­zatos elrendezésű főágból. A sorozatos el­rendezésű vonalvezetékelemek azok, arne-55 lyeken az egész mechanikai vonalvezeték­áram kénytelen átmenni. A sorozatos, ill. mellékáramkörű villamos elemek és a so­rozatos, illetve mellékáramkörű mechani­kai elemek között fennálló analógia W. Wiggs cikkében van részletesen ismer- 60 tetve. Ez a cikk a „Pliysikalische Zeit­schrift" című folyóirat 1922 december 1-én megjelent 22. kötetének 653—657. oldalain van közölve. A mechanikai transzformá­tor számára használt megjelölés a villa- 65 mos áramköröknél szokásos megjelöléssel azonos és csupán a sebesség eltolódásának változását jelöli az illető pontban. Az 1. és 2. ábrára vonatkozólag meg­jegyzendő, hogy a találmány szemlélte- 70 tése céljából választott mechanikai beren­dezés négy részre van felosztva, amelyek a 2. ábrában a következőkép vannak meg­jelölve: I., II., III. és IV. A berendezés I. része a tűcsúcs (sl) ru- 75 galmasságából, a (TI) tűkartranszformá­torból, a tűkar (ml) tömegéből, a forgási csap (s2) rugalmasságából, a tűkar felső végének (s3) rugalmasságából, továbbá a kar és a külső tárcsa összeköttetésének so (s4) rugalmasságából áll. A II. rész a küllős tárcsa (m2) tömegé­ből, a küllős tárcsa karjainak (s5) rugal­masságából, a hangszelence lemezének (m3) tömegéből és ezen lemez széleinek 85 (s6) rugalmasságából áll. A III. rész a légkamra (s7) rugalmas­ságából es a (T2) lékamratranszformátor­ból áll. A IV. rész a hangtölcsér (Zh) impedan- 90 ciájából áll. A 2. ábrából kitűnik, hogy ezen mű­vonalvezeték első három része olyan át­vivő berendezés, aminő a kisfrekvenciájú hullámokat átbocsátó villamos szűrő, fel 95 téve, hogy a sorozatos elrendezésű rugal­masságok értékei nagyon kicsinyek és ennélfogva azoknak nagy frekvenciaelha­tárolásuk van. A sorozatos elrendezésű rugalmasságok, amelyek a kisfrekvenciá- 100 kat átbocsátó szűrőhöz nem tartozó (s2) forgáscsaptól és a karnak az (s4) küllős tárcsával való összeköttetésétől, továbbá a hangszelencelemez (s6) széleitől ered­nek, nagyon kicsinyek és ennélfogva 105 a kicsi beszédfrekvenciák átvitelét nem zavarják. Az említett három rész jellegze­tes impedanciáit ki kell egyenlíteni, il­letve össze kell egyeztetni vagyis azok értékeit olyképen kell megválasztani, 110 hogy a beszéd- és zenei hangok frekven­ciaterjedelemében egyenlők legyenek, hogy a hullámenergia visszaverődés és együtthangzási fokozódások nélkül legyen átvihető. Az impedancia kiegyenlítése vé- 115 gett, ha a vonalvezetékben transzformá­tor van elrendezve, a transzformátor két

Next

/
Oldalképek
Tartalom